Ha félek, fél ember vagyok
Eleinte megmagyarázhatatlan rosszullétek, heves szívdobogás, izzadás jelentkezik. Buszon, dugóban, szűk helyen, tárgyalóteremben. Aztán jön a félelem. Rettegés az újabb rohamtól, ami már nem csak bizonyos helyeken és helyzetekben törhet ránk. A páni félelem egyre erősebb és gyakoribb lesz.
– Mi a jellemző, hol szokott rátörni a pánikbetegség az emberekre?
– Eleinte nem specifikus, hogy milyen helyzetben jelentkezik a roham, csak később válhat azzá. Azt hívjuk agorafóbiának, amikor valakinek egy bizonyos helyzetben, helyen pánikrohama volt, és elkezd attól a helytől rettegni, kerüli azt, és bármilyen más hasonló szituációt. Ilyen jellemző helyek, helyzetek a tömegközlekedési eszközök, rostokolás egy dugóban, színház, ahol kicsi a tér, nincs elég hely a lábnak, vagy a lift, amelyik szintén bezártságérzetet adhat, nem lehet bármikor, bárhol kiszállni, amikor ránk tör a bezártságérzés, és ekkor jön a pánik. Van egyfajta karrierje ezeknek a pánikrohamoknak. Kezdetben valaki csak a metróra nem mer felülni, majd a villamoson is hasonló pánikrohamai lesznek, aztán már busszal sem közlekedik, nem vezet egyedül autót, később pedig csak kísérővel mer kimenni az utcára, vagy legrosszabb esetben még kísérővel sem. Az első pánikroham után elkezdenek szorongani az adott helyzetektől, kerülik azokat. Így aztán lehetőséget sem adnak maguknak arra, hogy bebizonyosodjék, nem történik, nem történhet velük semmi baj.
– Mi köze van ebben az esetben a tömegközlekedési eszköznek a stresszhez?
– Közvetlen kiváltó oka a tömegközlekedésben lehet az az érzés, hogy a jármű, a helyzet nem hagyható el azonnal, roham esetén nincs gyors kilépési útvonal. Természetesen a munkahelyi vagy magánéleti stressz fontos háttértényező lehet. A mindennapi életben, a napi rutinban, a folyamatos megfelelni akarás, a hibázástól való félelem, a szorongás testi válaszokat is vált ki a szervezetből, megemeli az ember szimpatikus idegrendszerének szintjét. Munkahelyi stresszben, a feszültségben a vészreakció könnyebben kiváltódik. Egy egyszerű példával élve az a vizespohár, ami a munkahelyen háromnegyed részben van tele, könnyebben túlcsordul, mint az otthoni környezetben, ahol adott esetben nincs is víz a pohárban.
– Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Tehát a stressz van előbb, és utána jöhet a pánikreakció, vagy fordítva?
– Nem lehet megmondani. Ez inkább egy ördögi kör. A feszültség, pánik, fokozott feszültség ördögi köre, amelyben a vészreakció hamar kiváltódik. A stressz pedig áthatja és beizzítja ezt a kört.
Hozzászólás zárolva.