Harcom a rákkal és a sötétséggel 3.rész

-Az Avemar túl drága és rossz az íze is, mondták a kérdésemre. Ez nagyon abszurd egy alig élő ember szájából.  -Vagy sugár, vagy kemoterápia, ezt alkalmazták az orvosok és a vége mindig sebészet, bölcselkedtek.

Így utólag, de akkor is feltűnt valami, és máig nem értem. Nemcsak azért, mert az elején voltam a dolgoknak, később is tapasztaltam, hogy mindenki nagyon egyszerű embernek tűnt. Az volt az első gondolatom, hogy ide csak a szegény emberek járnak.(de akkor, hova mennek a tehetősebbek?- Vagy őket elkerüli a rák?) Morbid.

Nagyon rossz hatással voltak rám sorstársaim.

Pszichológust keressek, és ne álljak szóba senkivel, tanácsolta Zsuzsi, az orvosnőm. Kaptam tőle három nevet, elérhetőséget is, de ő sem ismerte az orvosokat. Persze, azonnal el is vesztettem őket. A kérdés ezzel egy időre megoldódott. És  persze felírt xanaxot, amit feltétlenül kell, hogy szedjek. Naponta 3×1! Nem szedtem, ki sem váltottam.Végig ellenálltam. Nem akartam eltompulni.

Tudtam, és a Húgom által kapott és vett könyveimből is világosan kiderült, hogy ezzel a betegséggel nemcsak az orvosoknak, szereknek van dolguk. Csak úgy van esélyem, ha a lelkem is megdolgozom. Nyitott akartam lenni mindenre. Falni akartam a könyveket, de rövid időn belül nemcsak, hogy hányingerem lett szó szerint az egésztől, de rájöttem, hogy nincs recept. Nekem kell megtalálnom a gyógyulás mikéntjét.

Elmentem egy ajánlott természetgyógyásznak hívott úgynevezett mesterhez. Félretettem szűzi kritikus agyam és minden antipátiámat legyűrve, megéreztem, hogy kell nekem a bioenergia. .

A többi bla-bla, és utólag lényegtelenné vált már. Rácsatolódtam nem sok pénzért a távenergia programhoz, amit ajánlott, és az energiavizet is megtanultam rendszeresen elkészíteni. A bioenergetikai egyesület kazettáját többször megnéztem, mert bizony nem volt könnyű az első kételkedés nélküli döntés. Az energia rövid idő múltán hatni kezdett, és végig sokat segített. Erősebb voltam tőle, mint bármikor.