Heppi börzdéj
Elgondolkozott Ön kedves olvasó azon, hogy például József Attila miért írhatta meg az egyik legismertebb versét a Születésnapomra címűt?
Persze a válasz lehet többek között az is, hogy nem volt önön magán kívül senki aki meglepte volna bármilyen csecse és becsével, de a magyarázat ennél egyszerűbb és prózaibb, hiszen a helyes válasz az hogy: mert ismerjük többek között mi magyarok is a naptárat, így a születésnap fogalmát is.
Persze lehet hogy ez így nagyon bugyutának hangzik nem csak első olvasatra, pedig vannak olyan népek mind a mai napig, akik nem ünneplik, nem tartják számon a születésnapot, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy még csak hírből sem ismerik a naptárat. Tehát a születésnap ünneplésének a kezdete, valami módon összekapcsolódik a naptárak keletkezésével.
És hogy kik is készítették az első naptárakat?
Hát nem mások mint az egyiptomiak büszkélkedhetnek ezzel az úttöréssel. Mindamellett hogy elkészítették a hiányt potló naptárt, már ünnepelték is a születésnapot. Sőt! Fogódzkodjanak meg: a Görögök is! Plutarkhosz például leírja, hogyan ünnepelte -Antonius szeretőjének a születésnapját, a csodaszépnek lefestett Kleopátra.
Hogy ez hogyan is történt, inkább az önök fantáziája bízom, vagy pedig a szíves figyelmükbe ajánlom az előbb említett krónikás, erről szóló memoárját.
A régi (gyarló) görögök, csak a férfiak és az istenek születésnapjait tartották számon, és arra érdemesnek hogy megemlékezzenek erről. Az asszonyokról és a gyermekről valahogy megfeledkeztek, akik még azzal sem vigasztalódhattak, hogy nézőként vagy versenyzőként legyenek ott egy-egy olimpiai vetélkedőn. Emellett szokás volt megemlékezni nagy emberek születésnapjáról is. Az Istenek születésnapját például minden hónapban megünnepelték.
Artemisz istennő oltárán például minden hónap hatodik napján mézet és hold alakú süteményt helyeztek.
Az ügyben sajnos felvilágosítással nem tudok szolgálni, hogy hol van az említett istennő sírhelye, ha mondjuk kedvet kaptak megemlékezni felőle.
A római császárok, jobb dolguk híján, gladiátorokkal és cirkuszi játékkal, nagy csinnadrattával, felhajtással és pompával ünnepelték születésnapjukat és nem utolsó sorban ünnepeltették magukat, hatalmukat, erejüket. Caligula állítólag megkegyelmezett minden olyan embernek, aki a születésnapján felköszöntötte őt. El sem tudom képzelni, mekkora tülekedés és hangzavar lehetett az ablaka alatt…
És honnan hagyományozódott ránk az a szokás hogy tortát teszünk az ünnepi asztalra, és gyertyákat szúrunk bele?
Ez bizony a germánok hagyományaiból maradt fenn. Germán gyakorlat volt ugyanis, hogy az ünnepi asztalt is feldíszítik. A legfőbb dísz persze a születésnapi torta volt, amelyre gyertyákat állítottak és azokat meg is gyújtották. És ha az ünnepeltnek sikerült egyszerre valamennyi gyertyafényt elfújnia, ezt jó előjelnek tekintették a további életére nézvést.
Tehát az egyiptomiaknak köszönhetjük a korunkat, és a germánoknak azt, hogy fújhatjuk.
És hogy a bőség zavarával küszködve, ki ünnepli ezen a napon, azaz december hó másodikán a születésnapját?
Többek között Kellér Dezső, író, humorista, dramaturg, konferanszié, aki a 100. születésnapját töltené be.
De megemlékezhetünk Molter Károly íróról is, de nagy hibát követnék el, ha nem említeném meg a legnagyobb sztárok egyikét, Britney Jean Spearst, aki a 24. születésnapját tölti be ezen a napon.
Isten éltesse őket, és önöket is.
Előre, vagy utólag.
Móritz Mátyás
Hozzászólás zárolva.