Hiába nem hiszed, de a te gyereked is lehet alultáplált
A rossz tápláltsági állapot a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki. Az alultápláltságot a szélsőségesen sovány vagy kövér gyerekek esetében az orvosok többsége szemre vétellel is meg tudja állapítani., az átlagos testsúlyúaknál viszont sokszor ők sem ismerik fel a problémát. Pedig az energia- és tápanyaghiány a normál testalkatú gyerekeket is érintheti. A kóros állapot egy háromperces szűréssel azonnal kimutatható lenne.
A rossz tápláltsági állapot, azaz malnutríció a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki, hanem – függetlenül a szülő és a gyermek anyagi helyzetétől – bizonyos betegségek fennállása esetén is. A magyar kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti a betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye. (A WHO felmérése szerint az öt éven aluli gyermekek körében bekövetkező halálesetek több mint felét az alultápláltság okozza.) A probléma abból adódhat, hogy a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van – írja közleményében a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság.
Az életkornak és egészségi állapotnak nem megfelelő táplálkozás miatt a túlsúlyos gyerekeknél is kialakulhat olyan energia- és tápanyaghiány, amely súlyosan károsítja szervezetük működését, például akkor, ha betegség miatt pár napig nem képesek táplálkozni. A malnutríció fokozza a fertőzések iránti hajlamot, megnyújtja a kórházi tartózkodások időtartamát, lassítja a műtéti beavatkozások utáni felépülést, rontja az iskolai eredményeket, és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is. A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt.
Ennek a betegségnek az időbeni felismerését teszi lehetővé az a csupán háromperces STRONG (Screening Tool for Risk On Nutritional Status and Growth) szűrés, amellyel diagnosztizálni lehet a kóros tápláltsági állapotot, és így mihamarabb elkezdhető a malnutríció megelőzéséhez szükséges terápia. A nemzetközileg kidolgozott szűrési módszer négy szempontot értékel: vizsgálja a rizikót jelentő betegség meglétét, az alultápláltság szubjektív megítélését, a táplálékbevitel és veszteség mértékét, valamint az aktuális testsúlyvesztést.
A STRONG szűrést Európa több országában már kötelezően bevezették, Magyarországon viszont még nem szerepel a protokollban, pedig a legutóbbi STRONG szűrés – amelyet 27 magyarországi intézményben végeztek el – eredménye szerint is súlyos nálunk a helyzet. A gyerekek 52 százalékát közepesen, 12 százalékát pedig súlyosan fenyegette az alultápláltság. Utóbbiaknak azonnali beavatkozásra, tehát táplálásterápiára volt szükségük. Nagyon fontos tehát, hogy minden hazai kórházban és a háziorvosi rendelőkben is szűrjék a malnutríciót, megelőzve ezzel a későbbi szövődményeket.
Hozzászólás zárolva.