Hová lett a nemek közötti alá- és fölérendeltség?
A megváltozott férfi és női kapcsolati, illetve viselkedési mintákról, a közösségi márkaszempontokról, valamint a nők és férfiak fogyasztását befolyásoló tényezőkről értekeztek a Magyar Fogyasztó Platform idei ötödik rendezvényén kutatók, szociológusok, kommunikációs és márkaszakemberek.
A Nő<─>Férfi című konferencián többek között elmondták, hogy a régi sztereotípiák megdőlni látszanak, már nem igaz, hogy a nők nincsenek hatással a család elektronikai cikk beszerzéseire vagy, hogy a férfiakat jobban érdeklik a politikai és hírműsorok.
Véget ért a Nő<─>Férfi című konferencia, amely a Magyar Fogyasztó Platform (MFP) konferenciasorozatának részeként, a Magyar Telekom Székházban került megrendezésre.
A szakkonferencia nyitóelőadójaként Rácz Márton (IBS) arra a kérdésére kereste a választ, hogy mit tudna tenni a marketingkommunikációs szakma annak érdekében, hogy kilépjen a megszokott célcsoport skatulyákból. Véleménye szerint annak felismerése, hogy nemcsak kétféle társadalmi nemi szerep létezik, és hogy ezek nem feltétlenül állnak összhangban a biológiai nemmel, már nagy előrelépést jelentene. Ezzel elkerülhető lenne a sztereotípiákra építő, általánossága miatt hibás vagy pontatlan célcsoport-meghatározás.
Az eseményen elhangzó előadások többsége mind-mind a már jól ismert sztereotípiák elhagyására ösztönözték a résztvevőket. A régi szerepek megszűnnek vagy átalakulnak, és ahogy előadásban Spitzer Gyöngyi (Soma) is fogalmazott a mostani generáció felelőssége, hogy a kialakuló új kapcsolati és működési elvek, szabályok, rendszerek ne hozzanak létre a nemek között alá- és fölérendeltségi viszonyt.
Hozzászólás zárolva.