Így gondoskodnak sztárapukák a gyerekük egészségéről
Mi, magyarok erősen család- és gyermekközpontúak vagyunk, ezt nemzetközi kutatások is bizonyítják. A gyermek születése ősidők óta a család legnagyobb öröme, amelyet viszont fokozódó féltés kísér. Mindegy, hogy fiú vagy lány, csak egészséges legyen, és ez egy életen át így is maradjon – vallja a szülők többsége. Sebestyén Balázs és Storcz Botond éppen ezért az őssejttárolás mellett döntöttek, amikor apává váltak.
Már a születést követő pillanatokban gondoskodhatunk a „megfelelő gyógymódról”, ha évekkel, évtizedekkel később komolyabb betegség jelentkezne a gyermekünknél. A 21. század vívmányai közül talán az egyik legjobb célt szolgálhatja az újszülöttek köldökzsinórvéréből nyert őssejtek tárolása, ami évtizedekre is szólhat.
Magyarországon a szülők 8-10 százaléka dönt a köldökzsinórvér levétele mellett, amikor a baba megszületik. Sebestyén Balázs, a népszerű televíziós műsorvezető 2009-ben lett apuka. „Számomra mindig is fontos volt az egészség és az élet tudatos megélése. Bevallom, nemigen tudtam az őssejtekről sokat, viszont egy kedves, a témában jártas ismerősömtől rengeteg segítséget kaptam a döntést illetően. Beszélt az akkor folyó kutatásokról, hogy milyen felhasználási lehetőségek vannak, nemcsak a gyermek, de akár a családtagok számára is. Feleségemmel, Vikivel tökéletes köztünk a harmónia, így mindketten egyetértettünk abban, hogy kisfiunk, Benett születésekor levetetjük a köldökzsinórvérét. Ha most belegondolok, hogy öt évvel később, ma már több mint 70 betegségről derült ki, hogy őssejttel kezelhető és gyógyítható, biztonsággal azt mondhatom, hogy a legjobb döntést hoztam. Hiszek abban, hogy az orvostudomány rohamosan fejlődik, és pár éven belül még ennél is elterjedtebb lesz az őssejtkezelés! Befektetésnek gondoltam akkor is és most is, a jövőbe, a gyermekem, családom egészségébe.”
„Szülész-nőgyógyászként betegeim sokszor felteszik a kérdést, hogy érdemes-e a köldökzsinór-őssejtek megőrzése. Nekik mindig az autózás világából vett példát szoktam emlegetni. Ha már egyértelmű a baleset bekövetkezte, nem állíthatjuk meg az időt, hogy »várjunk, gyorsan beépíttetek még egy légzsákot az ütközés előtt, mert a gépkocsi vásárlásakor ezt elmulasztottam«. A baleset e nélkül fog bekövetkezni, s a következmények súlyosak lehetnek. Igaz, hogy az autó megvásárlásakor nem egy esetleges balesetre gondolunk, mint ahogy gyermekünk születésekor sem a rá leselkedő betegségekre összpontosítunk. Azt szoktam javasolni, ha van lehetőségünk a »plusz légzsákra«, akkor gyermekünk későbbi életére gondolva érdemes áldozni az őssejtek elraktározására is. Ha nem így cselekszünk, és később véletlenül szükség lenne rá, soha nem bocsátjuk meg magunknak, hogy elmulasztottuk ezt a visszahozhatatlan lehetőséget. Mi nem szerettünk volna így járni, így a szerintünk legbiztosabb céget választva mindkét gyermekünk megszületésekor levetettük a köldökzsinórvért” – magyarázza dr. Nyirádi Tamás szülész- nőgyógyász, adjunktus is.
De mégis, mik azok az általános szempontok, amik alapján dönthetünk?
A tárolás költsége mint szempont
A köldökzsinórvér és a köldökzsinórszövet-minta levételére csupán egyetlen alkalommal, közvetlenül a gyermek megszületése után van lehetőség, ezért fontos, hogy a szülők előre jelezzék a szülészorvosnak, ha erre igényt tartanak. Az eljárás maga teljesen fájdalommentes és veszélytelen, mégis, egyrészt, mert az őssejttárolás lehetőségével sokan még mindig nincsenek tisztában, másrészt a felmerülő költség miatt – 20-25 évre körülbelül 600 ezer forint – sokan még egyelőre csak gondolkodnak a kérdésen, bár a részletfizetési lehetőség talán sok esetben megkönnyítheti a döntést. A tárolás díja 20 vagy 25 évre szól, s ha így vizsgáljuk, akkor a havi díj gyakorlatilag csak pár ezer forint.
Megéri-e köldökzsinórvért levenni? Mi az őssejtkérdésben az orvostudomány jelenlegi állása?
A tudomány mai állása szerint ezeket a sejteket már több mint 70 betegség kezelésében használják. Ezek leginkább vérképzőrendszeri betegségek, mint például a leukémiák, viszont olyan dinamikusan fejlődik a kutatása ezen területen, hogy 20 év alatt (ennyi az alap tárolási idő) számtalan gyógyító eljárásban alkalmazhatják majd (például akár elhalt idegsejtek, szívizomsejtek helyettesítésére is). Jelenleg több mint 260 regisztrált klinikai vizsgálat zajlik köldökzsinórvér-őssejtekkel világszerte, s több mint 4000 klinikai vizsgálatot folytatnak több más őssejt-típus és -forrás alkalmazására.
Mi is valójában, és mit tud az őssejt?
Az őssejtek olyan különleges sejtek, amelyek egész életükben képesek nemcsak önmaguk folyamatos megújítására, hanem arra is, hogy különböző típusú sejtekké alakuljanak, illetve hogy szöveteket építsenek újjá – tudtuk meg a Cryo-Save Sejtbank szakértőitől. A szervezet építőköveinek is nevezett őssejtek szinte minden szövetben jelen vannak, de alapvetően két típusúak lehetnek: vérképző (hematopoetikus) őssejtek és mesenchymális őssejtek. A vérképző őssejtek vérsejtekké fejlődhetnek, és ezeket a leukémia és más vérképzőszervi megbetegedések kezelésére használják. A mesenchymális őssejtek nagy számban találhatók a köldökzsinórszövetben és kisebb számban a köldökzsinórvérben. Ezek például csont-, ideg-, izom-, porc- és zsírszövetekké fejlődhetnek, és jelenleg klinikai vizsgálatok folynak azzal kapcsolatban, hogy hogyan használhatók agyi bénulás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és más megbetegedések kezelésére.
Miért pont születéskor?
„Az őssejtekhez nincs szükség köldökzsinórra és köldökzsinórvérre. A csontvelőből bármikor kinyerhetők az őssejtek” – vélekednek néhányan. Sajnos ez nem ilyen egyszerű.
Őssejtet valóban nem csupán az újszülött köldökzsinórvéréből lehet nyerni, felnőttkorban is van lehetőség mintavételre (a csontvelő is tartalmaz őssejteket), de azok ugyanúgy öregednek, és környezeti ártalmak érik őket, mint a testünket, és e közben romlik az életképességük. Mindemellett csak egészséges csontvelői őssejtekkel történhet eredményes kezelés. A legnagyobb gondot sokszor éppen az jelenti, hogy amikor a leginkább lenne szükség a csontvelői őssejtekre (például vérképzőszervi betegségek esetén), akkor éppen a páciens őssejtforrása, a csontvelője beteg. Ezért a beteg saját csontvelőjéből származó őssejtekkel nem lehet hatékonyan kezelni a betegséget, így egészséges őssejtdonort kell keresni. Allogén transzplantációk esetén azonban az egészséges és immunológiailag összeférhető (kompatibilis) csontvelő őssejtdonor megtalálása az immunológiai különbözőségek miatt rendkívül nehéz, sokszor hónapokig tart.
Ezzel szemben a köldökzsinórvérből és a köldökzsinórból nyert őssejtek fiatalok, képességük teljében lévők. A köldökzsinór ezen felül többfajta őssejtet tartalmaz, mint a csontvelő. Továbbá ezek a fiatal sejtek jobban tolerálják az immunológiai különbségeket a beteg személy és az őssejtet adó donor között, mint az idősebb őssejtek, ezért nagyobb annak a valószínűsége, hogy a tárolt őssejteket családtag kezelése esetén is alkalmazni lehet. Valamint a köldökzsinór eredetű mesenchymális őssejtek más szervezetbe történő beültetés esetén sem váltanak ki jelentős kilökődéssel járó immunválaszt.
Más is használhatja? Az őssejtmegőrzés alapvetően kinek a biztonsága szempontjából fontos?
Az őssejtmegőrzés elsősorban a születendő gyermek szempontjából fontos, de akár a családtagok gyógyulását is jelentheti. Az újszülött sejtjei nagy eséllyel a vérrokonok gyógyítására is alkalmasak a genetikai hasonlóság valószínűsége miatt. Az autológ (saját) vagy allogén (más személy) őssejt-transzplantáció a kezelés során az adott betegségtől és a klinikai eljárástól függ.
A biztonságos tárolás, mint alapfeltétel
E fiatal sejtek megőrzésének és későbbi beültetésének számos lehetséges előnye ismert, így jobb, ha már a születés pillanatában gondoskodunk a köldökzsinórvér tároltatásáról. Viszont nagyon figyelni kell arra, hogy hol és milyen körülmények között tárolják majd a sejteket. A biztonságos, minősített szakmai és technikai háttér szintén alapfeltétele a sejtek megőrzésének és az esetleges későbbi felhasználásnak. A Cryo-Save Sejtbanknál, Európa vezető őssejtbankjánál, ahol a legtöbb magyar őssejtmintát is tárolják, szuperbiztonságos, földrengésbiztos körülmények között vigyázzák a gyermekek őssejtjeit, hogy tökéletes minőségben és állapotban akár több évtizedre megőrizzék.
Storcz Botond olimpiai és világbajnok kajakozó is határozott álláspontot képviselt kislányai születésekor az őssejtlevételt illetően. „Legnagyobb kislányom születésekor (2001) még nem volt lehetőség az őssejtek levételére és tárolására, de második kislányunk születésekor (2007) már megvolt ennek a lehetősége, így mi már akkor természetesnek gondoltuk a feleségemmel, hogy élni kell az effajta előgondoskodással. Harmadik kislányunk születésekor fel sem merült annak a gondolata, hogy nem őriznénk meg az őssejteket, sőt a köldökzsinórszövet-levétel lehetőségét is igénybe vettük. Viszonylag egyszerű volt a döntés meghozatala, mivel maga az őssejt levétele semminemű kockázattal/fájdalommal nem jár sem a babára, sem pedig az édesanyára nézve, viszont sokat hallottunk arról, hogy milyen betegségeket lehet gyógyítani őssejtekkel, így ellenérvet nem tudtam felhozni a levétellel szemben. Ezzel együtt természetesen –mint minden szülő – remélem, hogy soha nem kerül felhasználásra a levett minta. Véleményem szerint, akinek módja van az őssejtek megőrzésére, annak mindenképpen meg kell tennie.”
Forrás: www.cryo-save.hu
Hozzászólás zárolva.