Így lehetsz jól kereső nyugdíjas!
Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok-e majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd!
Manapság nagyon kevesen takarékoskodnak tudatosan a nyugdíjas éveikre, pedig szakértők szerint némi pénzügyi tudatossággal könnyedén „jól kereső nyugdíjasokká” válhatnánk. Tóth György, a Kisbefektetői Klub vezető pénzügyi stratégája szerint a probléma ott rejlik, hogy legtöbbünknek nem tanították az iskolában a pénz kezelését. Sajnos az emberek túlnyomó többségében a mai napig nem tudatosodik, hogy saját magunknak kell gondoskodnunk pénzügyeinkről, idős kori megélhetésünkről.
Takarékoskodni sokféleképpen lehet, de ehhez a gondolkodásmódunkat kell megváltoztatnunk, ami nem könnyű feladat. Ügyeljünk a takarónk hosszára, és ha lehet, ne vegyünk fel hitelt! Szakértők szerint jövedelmünk legalább 10 %-át félre kell(ene) tennünk minden hónapban. Azzal is sokat spórolhatunk, ha takarékoskodunk az energiafelhasználással és felülvizsgáljuk pénzügyi szokásainkat.
Adódik a kérdés, hogy mit tegyünk félretett, megtakarított pénzünkkel? Tóth György szerint a pénzügyi befektetések szimbóluma a háromszög, melynek három csúcsa: a biztonság, a nyereség és a likviditás. A rossz hír az, hogy mind a hármat egyszerre nem lehet megkapni. Bármely kettőt választjuk, az a harmadik rovására történik. A biztonság és a nyereség érdekében például le kell mondanunk a hozzáférhetőségről. A jó hír viszont az, hogy ha elhatározzuk magunkat, hogy például nyugdíj céljára félretesszük a pénzünket, ahhoz nem nyúlunk hozzá, akkor az idő nekünk dolgozik, hiszen az ismert képlet szerint: tőke=pénz*idő. Ez annyit tesz, hogy ha valaki időben kezdi a megtakarításait, akkor idővel elegendő pénz áll a rendelkezésére. Akkor, amikor eljön az ideje, és hozzáférhetővé válik a befektetés, akkor annak tulajdonosa eldöntheti, hogy egy összegben használja fel, vagy havonta rendszeresen járadék formájában (kiegészítve az állami nyugdíját) vagy valamely szerettének adja egy részét, akár az egészét.
– Ha egy megtakarítási programot elindít valaki, kihasználja a jelenleg kapható állami támogatásokat és azt szakértővel közösen, folyamatosan figyelik, akkor az 10 év elteltével két-két és félszerese lesz a tőkének, ha húsz évig rakosgatja pénzét, akkor akár három és félszer, négyszer akkora is lehet a pénze. Tehát jelentős nyereséget lehet elérni, de csak türelemmel, és odafigyeléssel – mondta Tóth György, a Kisbefektetői Klub vezető pénzügyi stratégája.
Egyértelmű tehát, hogy takarékoskodnunk kell, s ezt minél korábban kell kezdenünk, hogy minél több idő álljon a rendelkezésünkre. Nyugdíj megtakarítási lehetőséggel számtalan helyen találkozunk, akár levél feladás közben is, a Postán, vagy a bankunkban, ügyintézés közben. Felmerülhet a kérdés, hogy biztosan a saját személyünkre szabott legjobb megoldást ajánlják nekünk?
– A Kisbefektetői Klub egy szakértők által létrehozott laza szövetség. Tehát nem biztosító, nem pénzintézet, ennek következtében nincsenek saját megoldásai, viszont ismerjük a különböző kínálatot. Azok a szakértők, akik csatlakoztak hozzánk, az élet különböző területein vívtak ki maguknak tekintélyt eddigi munkásságukkal. Ennek egyenes következménye, hogy akivel mi leülünk tárgyalni, az nem egy valamilyen megoldást kap, hanem a legfontosabbakról beszélgetünk, teljesen ingyenesen. Először meg kell ismernünk azt az embert, aki hozzánk fordul megoldást keresve – tette hozzá Tóth György.
Hozzászólás zárolva.