IDÉN MINDENKINEK AJÁNLJÁK
Így működnek a védőoltások
A védőoltásokkal az a cél, hogy a betegség ne alakuljon ki, illetve sokkal enyhébb lefolyása legyen, mint lenne oltások nélkül. Az influenza esetében ez azt jelenti, hogy például sokkal kisebb százalékban alakul ki komoly tüdőgyulladás, ami esetleg már kórházi ápolást tehet szükségessé, akár halált is okozhat.
„A vakcináció, mint módszer működik, hiszen a Föld több évtizede feketehimlő-mentes, 2020 augusztusára pedig elmondható, hogy Afrika is vad polió-mentessé tudott válni. Ezek mérföldkövek, és tények” – fogalmaz Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont vezetője.
A vakcináció lényege: hogy az immunrendszerünk már; van, előkészítettük, amikor a kórokozóval élesben találkozik. Versenyelőnyben indulhat a baktériummal, vírussal szembeni küzdelemben. Ez egy rendkívül összetett, bonyolult immunológiai folyamat, amit úgy kell elérni, hogy az oltás maga ne okozzon komoly szövődményeket, megbetegedést.
Enyhe és jellemző kellemetlenségek kialakulhatnak az oltást követően, ezek a láz, rossz közérzet, fájdalom, bőrpír a szúrás helyén, melyek csupán átmeneti jelenségek, néhány napon belül el is múlnak, cserébe marad.
Velünk született és szerzett immunitás
A velünk született immunitás állandó, nem változik életünk során. Jellemzően gyorsan tud reagálni, nem specifikus! (nagyon fontos azonban a szerepe a védekezésben), de nem képes, szemben a szerzett immunitással. Ez utóbbi ugyanis életünk során változik, attól függően, hogy milyen mintázatokkal találkozunk. A válasza specifikus és ezért rendkívül hatékony tud lenni.
Amikor aktív immunizálás (vakcináció) történik, olyan antigéneket juttatunk a szervezetbe ami specifikus immunválaszt hoz létre. Antigénnek nevezzük tágabb értelemben mindazokat a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. Sokszor komoly kihívás megtalálni azt a molekuláris mintázatot, részletet, ami alapján majd kellően hatékonyan dolgozik az immunrendszer. A megfelelő antigén sokféle lehet: élő, de betegséget nem okozó gyengített vírus (sárgaláz, kanyaró), toxoid (tetanusz) elölt kórokozó, egy-egy felszíni struktúra (legkorszerűbb influenza elleni vakcinák), vírus szerű partikula (HPV), poliszacharid (korábbi tüdőgyulladás elleni oltóanyag).
„Általánosságban elmondható, hogy amikor élő, legyengített kórokozót alkalmazunk (vírus vakcinák, vektor vírus vakcinák) azok a természetes fertőzésnek megfelelő immunitást váltanak ki, szaporodnak a szervezetben, a kialakuló védettség tartós, akár évtizedekig tartó védelmet nyújtanak, de immunhiányos állapotokban ezek nem adhatóak. Az elölt, inaktivált vakcinák nem szaporodnak a testünkben, hatásuk a bejuttatott antigén mennyiségétől és a felszívódás sebességétől függ, ezt a gyártás során alkalmazott adjuváns határozza meg. Az alapimmunizáláshoz általában ismételt oltásokra, a tartós hatáshoz emlékeztető oltásra lehet szükség (inaktivált polió, veszettség, Hepatitis A)” – magyarázza az oltások ismétlésének szükségességét Dr. Béres Zsuzsanna.
Hozzászólás zárolva.