„Ilyenkor a gonosz állat képében oson be hozzám”

Az adventi négy hét eredetileg nem is négy volt, hanem hat, méghozzá Márton napjától kezdve. Hogy miért változtatták négy hétre? Mert Krisztusnak az egyház szerint négy eljövetele van.

Régen ebben a négy hétben az emberek hajnali misékre jártak, amelyet angyali vagy aranyos miséknek  neveztek. Ezek persze különleges alkalmaknak számítottak, hiszen egyébként ritka volt az, hogy napkeltéig ébren voltak a falubeliek.

Ami az időseknek „csak” vallási, hitbéli esemény volt, az a fiataloknak persze mást is jelentett. Talán még máig ismert az a szokás, hogy Luca napján, vagyis december 13-án tizenhárom kis papírt vágtak, mindegyikre ráírták egy fiú nevét. Majd minden nap a tűzbe dobtak a cetlik közül egyet, míg karácsony napjára csak egy maradt. Ez az egy név súgta meg a lányoknak azt, ki lesz a férjük.

Ám a hajnali templomba járást is kihasználták a férjvadászok, hiszen állítólag az az eladósorban lévő lány, aki a harang köteléből három darabot letépett, és pántlikájában hordta, az farsangkor nagyon kelendő lett a fiúk körében. De nem volt ám mindegy, hogy mikor szerzi be a kötéldarabokat! A hajnali misére való első harangozáskor kellett, különben nem volt hatásos a varázslás!

Ám félelmetes pillanatokban sem szűkölködött a várakozás ideje! A falvakban sokáig úgy tartották, hogy ilyenkor az összes ajtót és ablakot be kell zárni, ugyanis éjszaka a boszorkányok állat képében próbálnak beosonni a házakba és ólakba, így hozva rontást az ot élőkre.

Máshol tüzes embereket véltek felfedezni éjszakánként decemberben, akik megtámadták a még ébren lévőket, és csak rózsafüzérrel lehetett ellenük védekezni!

Hogy mi maradt meg nekünk ezekből a érdekes és izgalmas szokásokból? Sajnos nem sok. Bár már túl vagyunk Luca napján, azért én jövőre kipróbálom a férjjövendölést – hátha működik…