India ízei: Egészség és önmegvalósítás egy tányéron

A titkok titka, az indiai konyha
Az indiai konyhaművészet szentírásokon alapul, a legősibb gasztronómiai irányzat. Fellelhető benne minden, ami egészséges, tápláló és ízletes, az írások ugyanis megszabják, hogy az ételnek frissen készítettnek, lédúsnak, tápanyagtól duzzadónak kell lennie!
Legjobb, ha egyenesen napérlelte élelmiszereket fogyasztunk, pl. gabonát és gyümölcsöket, és tartózkodunk a sötét, nedves helyeken felelhető ételektől, pl. gombáktól, a bűzös ételektől (hagymafélék), és dögöktől, vagyis az állati húsoktól, tojástól.
Az alapanyagok korlátozásától nem kell megijednünk, hiszen e tradicionális főzőtudomány számtalan olyan növényt, zöldséget és gyümölcsöt használ, amely az európai ebédlőasztalokról általában hiányzik. Sőt, a világ legnagyobb fűszerrepertoárjával rendelkezik. A tejtermékeket, amelyek Isten legkedvesebb állatától, a tehéntől származnak, számtalan módon képesek elkészíteni, így azok plusz alapanyagként szolgálnak a főzés során.
A fűszereket nem csak ízük, hanem élettani hatásaik szerint is rangsorolják, és attól függően kapcsolják az ételekhez, hogy mely dósákat (kapha, váta, pitta), a szervezetet mozgató alaperőket erősíthetjük fogyasztásukkal.
Az indiai konyha különösen komplex, hiszen nem csak eledel, hanem preventív orvosság is, hogyha helyesen alkalmazzuk.

A főzés az indiai szakácsművészetben igazán kreatív feladat. Alkalmaz ugyan rögzített recepteket, de ezeket sokféleképpen variálhatjuk. A tányérra általában az elemek és színek mindegyikéből kell kerülnie egy étkezés során, és a hat íz mindegyikét meg kell valósítani legalább a főétkezések alkalmával. Így sós, keserű, fanyar, édes, savanyú és csípős is kerül az asztalra. Ez az egyensúly aztán a jó emésztés, a megfelelően táplált agni kulcsa, amely a belső házitűzhelyünk, és amelynek heve, ha csak egy kicsit is lehalkul, vagy túlzottan belobban, már komoly élettani problémákat okozhat!
Ismert az indiai étkezésekben egy ínycsiklandó elrendezés, amikor kicsike tálkákba különböző önteteket, kóstolókat helyeznek, vagy amikor egy nagy tálcát különböző színű ételkupacokkal töltenek meg. Ez a sokszínűség a teljeskörű, vegyes táplálkozás alapja.