Íriszdiagnosztika
A szem egyik alkotó eleme a szivárványhártya, ez határozza meg a szemünk színét. Az íriszdiagnosztika (az írisz szivárványt jelent) ezt a hártyát vizsgálja, s ez alapján állítja fel a diagnózist.
A szem a lélek tükre, vagyis elárulja az állapotunkat, megmutatja azt is, hogy betegek vagyunk. A szem tükröző képességét régóta hangoztatjuk, de ezt a módszert nem túl régóta használják a gyógyításban.
A szivárványhártya az emberi szervezet legérzékenyebb része. Ezért az örökletes tényezők, belső szervi megbetegedések, mérgező anyagok, stressz helyzetek különböző nyomokat, jelzéseket hagynak rajta. Az írisz minden egyes része kapcsolatban áll a belső szervekkel. Az olcsó és gyors vizsgálat során egy különleges műszerrel, a sztereómikroszkóppal szemlélik meg a szemünket, s a látható jelek, nyomok alapján következtetni lehet a betegségekre, a szervezet állapotára.
Az írisz „csalafintasága”, hogy nem minden betegség hagy nyomot a szivárványhártyán, így óvatosan kell bánni a jelek értelmezésével, s az egész diagnosztikai eredménnyel. A gyomor, a szív, a gerinc, a petefészek és prosztata megbetegedései egészen jól kivehetők, de rosszul látszik a cukorbetegség, asztma, reuma, és a daganatok.
A szivárványhártya legfőbb érdekessége, hogy arra vonatkozólag is tartalmaz információkat, hogy körülbelül meddig fogunk élni.
Megkérdeztem orvos barátomat, hogy ő mit gondol erről az eljárásról. A belgyógyászat racionális talaján állva vitatja az íriszdiagnosztika eredményeit. Véleménye szerint a szivárványhártya vizsgálata csak a szem állapotáról, betegségeiről árulkodik.
Pro és kontra, az írisz diagnosztikával egy általános képet lehet kapni a szervezet állapotáról, s előfordul, hogy olyan bajokat is kimutat, melyeket más módszerek nem jeleznek.
Ajánlatos olyan íriszdiagnosztikával foglalkozó szakemberhez fordulni, aki orvos.
Hozzászólás zárolva.