Jobb lesz, ha még ma megírod a végrendeleted!
Vajon fontosnak tartják-e a magyarok a végrendelkezést? Hogyan kell körültekintően megírni? Mi történik a vagyonnal törvényes örökös nélkül? Egy legutóbbi felmérésből ez is kiderül.
Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon, és a 30 és 65 év közötti korosztály csupán alig több mint harmada szándékozik a jövőben végrendelkezni – derül ki a 4Life Direct megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.
Habár végrendeletet bárki készíthet – közjegyző előtt még akár 14 éven felüli kiskorú is – a végrendelkezés nem bír különös jelentőséggel a magyarok számára. A megkérdezettek túlnyomó többségének nincs végrendelete, és nem is szándékozik írni: a 30-65 év közötti korosztályban mindössze a válaszadók 4 százaléka írt már végrendeletet, és további 38 százalék tervezi, hogy a jövőben készít majd.
A felmérés szerint a végrendelkezési kedvet elsősorban a jövedelmi helyzet és az életkor befolyásolja, de meglepő módon az életkor előrehaladtával egyre kevésbé tartják fontosnak. A válaszadók 86 százaléka állította, tisztában van vele, hogy végrendelkezés nélkül mi történik majd a vagyonával halála után, a magyarok közel fele pedig halála után sem jótékonykodna a hagyatékából.
A végrendelet készítése azonban kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára több okból is ajánlott.
Egyrészt egy jól megírt, alakilag is megfelelő végrendelettel elkerülhetőek az örökösödés kapcsán felmerülő családi bonyodalmak, illetve gyorsíthatja a hagyatéki eljárást is; másrészt a végrendelkezés gyakorlatilag az egyetlen módja annak, hogy vagyonunk halálunk utáni felosztásáról szabadon rendelkezzünk.
Ha azt szeretnénk, hogy vagyonunkat ne a törvényes öröklés szabályai szerint osszák fel, például egy számunkra kedves barát vagy távolabbi rokon, esetleg jótékonysági szervezet számára is részt hagynánk, nincs más megoldás, végrendelkezni kell. Törvényes örökös híján pedig azt is megakadályozhatjuk vele, hogy vagyonunk az államra szálljon.
A végrendelet elkészítése a tévhitekkel ellentétben nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen: fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, és vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell és a keltezésnek is egyértelműnek kell lennie.
A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közreműködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyző jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyző előtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha később meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható – csak a megfelelő dátumozásra kell figyelni.
A végrendelet kedvezményezettjének nemcsak bármilyen személyt, hanem akár jótékonysági szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket vagy egyházat is megnevezhetünk, de mégis kevesen élnének ezzel a lehetőséggel.
Hozzászólás zárolva.