Kis emberhatározó
Szophoklész írta, hogy „sok van, mi égen s földön csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” A kérdés csak az, hogy miért van ez így. Könyvünk segítséget kíván nyújtani minden embernek, akit érdekelnek az emberek. Mi azt tartjuk csodálatosnak az emberben, hogy benne van a végtelen, ugyanúgy, ahogyan kívüle is ott van. Aki ezt a kettős végtelent hordozza, annak élete véges, melynek tartama alatt bárkivé lehet.
Bíró Judit – Csepeli György
KIS EMBERHATÁROZÓ
A kötet meghatározásai – melyeket Szunyoghy Viktória illusztrációi tesznek teljessé – szórakoztatóan segítenek eligazodni abban, hogy akikkel összehoz a véletlen vagy a szándék, miféle változatai az emberlét sokféleségének.
A lélek tükör, melyben csak akkor látjuk a másikat, ha a másik is lát bennünket. Miközben a másik meghatározására törünk, az ő helyét keressük a meghatározók, meghatározottak és meghatározatlanok rendjeiben, az emberszerűek, állatszerűek, növényszerűek és anyagszerűek között, a labirintus mélyén önmagunkra találunk.
ELŐSZÓ (részlet)
Ma az emberiséget – még ha talán már nem is oly’ sokáig – az embervilág tölti fel életanyaggal, mint emberi termőhely gyönyörködteti, s az „emberi táj” (Márai) részeként az ismerősség, az otthon érzését is adja.
Az emberről szóló ismeretszerzés és cselekvés egységének elvéből következően az embertípusok tanulmányozásának egyik legfontosabb módja az emberhatározás.
Cél, hogy a közösségek tagjai ismerjék fel a jellegzetes helyi emberféléket, és szerezzenek jártasságot az emberhatározásban.
A határozási tevékenységhez természetesen megfelelő segédeszközre van szükség. Ezek körébe illeszkedhet a Kis emberhatározó.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy e segédkönyv olyan didaktikai határozó, melynek kulcsa az általában ismert és könnyen felismerhető alaktani bélyegekre épül, és kizárólag a határozásban való jártasság megszerzésére alkalmas! Ebből kifolyólag segédkönyvünk semmiképpen nem tekinthető az ember teljességéről szóló műnek, hiszen ezek már rendelkezésre állnak (példának okáért Iván Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk vagy Per Olov Enquist Blanche és Marie).
Munkánk elkészítése során számításba kellett vennünk az emberföldrajzi különbségeket, tehát azt a tényt, hogy Magyarország különböző tájain nem azonos emberfélék virítanak: egymástól eltérően viselkednek, különböző a munkavégzésről és az örömszerzésről alkotott fogalmuk, máshogyan emlékeznek a múltbéli eseményekre, más a túlélési képességük, ami utódnemzési késztetéseiket is meghatározóan alakítja, akárcsak a helyváltoztatási készségük, alkalmazkodóképességük és így tovább.
Fontosnak tartjuk, hogy a Kis emberhatározóból megismert embereket ne puszta tárgynak tekintsük, hanem ismerjük helyüket is az embervilág fejlődéstörténeti rendszerében, származásukat, múltjukat, fejlettségi szintjüket.
Az emberfélék ismeretében olvashatjuk, tanulmányozhatjuk a természet élővilágának elrendeződését, azaz mintázatát a Földön (hol, miből s mennyi van?), illetve vizsgálhatjuk ennek miértjét, a mintázat kialakulásának, változásának okait. Bizonyos elemi miértékre kapott válasz ismeretében az emberfélékből következtethetünk az emberi termőhely minőségére, fontosabb tulajdonságaira. Könyvünk tehát az emberismeretet segíti elő, de emellett emberföldrajzi és ökológiai alapismereteket is ad, közölve az emberfélék hazai elterjedését.
Hozzászólás zárolva.