Lehet, hogy Einstein egy kicsit tévedett?

Az úgynevezett sötét anyag a világegyetem mintegy 27 százalékát alkotja, és a gravitációs ereje elegendő ahhoz, hogy a létező összes galaxist egy kozmikus hálózatban tartsa össze. A csillagászok most elkészítették ennek a titokzatos anyagnak az eddig ismert legrészletesebb térképét – ez pedig egy olyan feltételezést enged meg, miszerint valami nem stimmel Einstein relativitáselméletével.

Amikor a távoli galaxisokból a Földre tartó fényt és annak útját figyelik, a csillagászok oly módon képesek feltérképezni a sötét anyag létét: ha a fény elgörbül, ez annyit jelent, hogy sötét anyag van a közelében, amely egyszerűen meghajlítja a fényt, ahogy az felénk érkezik.

Ezeket az adatokat felhasználva a tudósok egy térképet hoztak létre, amely a déli félteke egének egynegyedét (a Földről látható éjszakai égbolt nyolcadát) fedi le.

Rózsaszínű, lila és fekete foltok jelzik az anyag sűrűségét, a térkép legfényesebb területei a sötét anyag legsűrűbb területeit mutatják, amelyek a galaxisok szuperklasztereinek felelnek meg, míg a fekete foltok a kozmikus ürességet (és mindezt a Tejútrendszeren belül).

Dr. Niall Jeffrey, aki a University of London és a párizsi École Normale Supérieure, közös projektjét vezeti, elmondta:

„Ez az univerzum olyan új részeit mutatja meg nekünk, amelyeket eddig még soha nem láttunk. Valójában ez egy kozmikus webszerkezet, beleértve ezeket a kozmikus üregeknek nevezett hatalmas struktúrákat, amelyek a világegyetem nagyon kis sűrűségű régiói, ahol nagyon kevés a galaxis és még kevesebb az anyag.”

Ezek a struktúrák a tudósokat azért is érdeklik, mert azt gyanítják,  a gravitáció nagyon másképp viselkedik bennük, mint azt korábban gondolták.

Mindez az új tudás közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, miből is áll az univerzum és hogyan keletkezett.

A kozmológia szokásos modellje szerint az univerzum az ősrobbanással indult, majd kitágult – Einstein általános relativitáselmélete szerint- amely utóbbi leírja a gravitációt. Ezek a gravitációs erők hozták létre az anyag csomóit és üregeit, amelyek a kozmikus hálót alkotják.