Lehet, hogy veszélyeztetett vagy – figyelj a terhességi diabéteszre!
A nők körében vannak olyan csoportok, amelyeket fokozottan veszélyeztethet a terhességi diabétesz, a várandósság időszakában legelső alkalommal észlelt kóros szénhidrát-anyagcserezavar. Kialakulását az örökletes hajlam, fizikai állapot és az életmód mellett a terhesség alatt bekövetkező hormonális változások is elősegítik.
A terhesség alatti magas cukorérték a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti. Megnő a szülési komplikációk – koraszülés, szülésbefejező hüvelyi műtétek, szülőutak sérülése, császármetszés – kockázata. A gyermek nagyobb súllyal jöhet világra, sérülhet a szülés kapcsán, nehezebben szokhat hozzá az önálló élethez közvetlenül a megszületése után a megváltozott méhen belüli életviszonyok miatt. Kedvezőtlen, bár kezelhető és visszafordítható változások jöhetnek létre a szervezetében a magas anyai vércukorszint következményeként. Születése után átmenetileg infúzióra, cukorpótlásra szorulhat a hirtelen vércukorszint-csökkenés miatt. Koraszülés esetén számos probléma nehezítheti az életminőségét.
A gesztációs, vagyis terhességi cukorbetegség kezeléséről dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, a Nőgyógyászati Központ problémás terhességek gondozására specializálódott orvosa ad tájékoztatást.
A hasnyálmirigy termeli az inzulint. Ez a hormon felelős azért, hogy testünk a szervezetbe jutó cukrokat megfelelő módon használja fel és tárolja, emellett segít a vércukor értékét normál tartományban tartani. A terhesség idején bekövetkező hormonális változások megnehezítik az inzulin munkáját, megváltozik a szövetek inzulinra való érzékenysége. Amikor a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulint előállítani, és az előállított inzulin sem tud a szövetekre megfelelően hatni a vércukorszint normális tartományban tartásához, megjelenik a terhességi cukorbetegség.
Az emelkedett vércukorszint jelei könnyen összetéveszthetők a terhességgel normál esetben is tapasztalható változásokkal:
● fokozott szomjúság- és éhségérzet,
● gyakoribb vizeletürítés
lehetnek a tünetek, de ezek hiányában is létrejöhet.
„Mivel nem okoz jellegzetes panaszokat, a gesztációs diabétesz felismerésében döntő szerepe van a szűrővizsgálatoknak – mondja dr. Turi Zsuzsa. – Fokozott rizikóval élők esetében egyénileg határozzuk meg ezek gyakoriságát. Tervezett terhesség esetében már a tervezés időszakában, negatív esetben az első 12 héten belül ismételjük, majd a 24–28. hét között, de szükség esetén a 16–18. héten vagy későbbi időpontban is.”
Nagyobb mértékben veszélyeztetettek:
● a 35 év feletti először terhesek,
● a 40 év feletti várandósok
● akiknél a korábbi terhesség(ek) során jelentkezett már gesztációs vagy 2-es típusu diabétesz
● akinek már 4 kiló feletti gyermeke született;
● akinek a családjában van 2-es típusú diabéteszes beteg,
● a fizikailag inaktív életet élő, túlsúlyos kismamák,
● PCOS-ben szenvedők.
„A terhességi cukorbetegség szűrése – és egyben diagnózisa is – az orális glükóztolerancia-teszt nevű vizsgálattal éhgyomorra történik. Három-négy napos szénhidrátdús – naponta legalább 170 gramm szénhidrát – étkezéseket követően, 8 óra éhezési időszak után a kora reggeli órákban – az első éhhomi vérmintát célszerű reggel 8 óra előtt levenni – kezdjük el a vércukor-terheléses vizsgálatot” – mondja .dr. Turi Zsuzsa. Először vénás vért vesznek, majd a kismama 75 gramm szőlőcukrot fogyaszt el, 2,5-3 deci vízben feloldva, körülbelül 5 perc alatt. Aki nem szereti a tömény cukrot, egy valódi citrom levét belefacsarhatja az oldatba. Egy, illetve két óra múlva ismét vérvizsgálat történik.
A gesztációs diabétesz diagnózisához legalább két, eltérő időben mért kóros eredmény szükséges. Vércukorterhelés esetén, ha a cukorivást követő 120 perces érték 7,8 mmol/l vagy a feletti – kóros. A 11,1 mmol/l érték a nap bármely szakában mérve – szintén kóros, ezt meg kell ismételni. Amennyiben az éhhomi vércukorszint 7 mmol/l vagy a feletti, ismételni kell, és étkezés utáni 1 órás vércukrot is nézni, nem azonnal terhelni.
A kezelés első lépcsőjét egy előírt és szigorúan betartandó étrendi terv, valamint a mozgás jelenti. Ez az úgynevezett kvantitatív diéta meghatározott időpontokban, meghatározott – egy-egy alkalomra maximált – mennyiségű szénhidrát bevitelét írja elő. A diétát a szakorvos és a dietetikus együtt állítja össze. Ez általában napi ötszöri-hatszori rendszeres étkezést jelent, igény szerint pótvacsorával. Aki nem sportolt korábban, annak sem kell megrettennie, mert itt is a rendszerességen van a hangsúly. Akár napi fél óra séta is segíthet a vércukorértékeket karban tartani.
Ha a bevezetett, pontosan betartott kvantitatív diéta és az életmódváltás nem elegendő, a kontrollvizsgálatokon továbbra is magasabb értékek mutatkoznak – főétkezések után 1 órával 7 mmol/l feletti vércukorértékek ismételten –, akkor inzulinra van szükség a kezeléshez.
Terhesség idején a diabétesz terápiájában használatos, szájon át szedhető gyógyszerek nem alkalmazhatók, mert ezekkel nem érhető el a kívánt anyagcsere-állapot – vércukrok normál, élettani szinten tartása – olyan pontossággal, ami ilyenkor szükséges.
A terhességi diabéteszes kismamák vércukorértékei az esetek többségében a szülést követően visszarendeződnek. Célszerű azonban a terhesség alatt beállított és már megszokott életvitelt folytatni, mivel ez egy korai jelzés volt, hogy a későbbiekben cukorbetegség kialakulása várható. Kontroll vércukor-terheléses vizsgálat indokolt, legkorábban a szülés után 6 héttel vagy a szoptatás befejezése után. Amennyiben ez normál tartományt jelez, évente javasolt elvégezni a vércukor-terheléses vizsgálatot. Ha a szülést követő kontroll során a vércukrok továbbra is a normál tartomány felett maradnak, a cukorbetegség kezelése folyamatos szakorvosi (diabetologiai) gondozással szükséges, a többi cukorbeteg pácienshez hasonlóan, a kialakuló szív- és érrendszeri, neurológiai szövődmények késleltetése, megelőzése, a betegek jó életminőségének megőrzése céljából. (Forrás: www.nogyogyaszatikozpont.hu)
Hozzászólás zárolva.