Leküzdöttem a rákot, és most gyermeket várok!

Melinda számára a legfontosabb az a változás volt, amit az emberi oldalról tapasztalt.

„Teljesen máshogy állt hozzánk a klinika összes munkatársa, mint az előző helyeken. El se tudom mondani, mennyit jelentett, amikor nem azt mondta nekem a főorvos úr, hogy 60% esélyem van a vetélésre, hanem azt, hogy a leleteimet megvizsgálva úgy gondolja, hogy hozzávetőlegesen statisztikailag 3,1 beültetés kell ahhoz, hogy sikerrel járjunk. Azt is hozzátette, hogy ha ráadásul még elsőre sikerülne, akkor mindannyian nagyon fogunk örülni. Ez hatalmas változás volt ahhoz képest, amit az előző intézetben mondtak, ahol szinte úgy érzetem, hogy a jelenlétemmel zavarom az orvost. A volt kezelőorvosom egyébként a leleteimet vizsgálva szó szerint azt mondta, hogy „inkább magához se nyúlok”. A doktor úr ráadásul megerősített minket abban, hogy azt a cisztát, amit még az előző helyen találtak a méhemben, és amit laparoszkópiás úton a hasamon keresztül szerettek volna kivenni, el lehet távolítani hüvelyi úton is. Meg is csinálta ezt a beavatkozást, és megkezdtük a meddőségi programot” – folytatja Melinda.

„Azt hiszem a mesterséges megtermékenyítés során a mentális útravaló is rengeteget számít, és őszinte csodálattal tapasztaltam, ahogy a klinika összes munkatársa milyen pozitívan áll az egészhez, és mennyire szorítanak nekünk. Számunkra is elképesztő volt, hogy már az első beültetés sikerrel járt. Hihetetlen volt azt tapasztalni, hogy a klinika minden dolgozója, akivel kapcsolatba kerültünk, mennyire szívén viselte a sorsunk, és hogyan szorítottak nekünk, hogy sikerüljön a baba”- hallhatjuk Melindától.

A pár most a hetedik hét elején van, és nagyon bizakodnak. Nagyon örülnek, hogy idáig eljutottak, és remélik, hogy ennyi viszontagság után néhány hónap múlva egészséges kisbabának örülhetnek.