Magyar kutatók: a koronavírus kéthetente mutálódik

A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak. A járvány első szakaszában legalább 6 független klád jelenléte igazolható a magyar lakosság körében. Az első járványhullám fertőzési láncai lokálisak maradtak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a járványügyi intézkedések hatásosak voltak.

„A jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba” 

– magyarázza Papp Balázs, az ELTE biogenemikusa.

A második hullám tehát így foglalható össze:

•  a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki,
• a 2. hullám kládjai időben hosszabbak (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése),
• egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában
• amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű.

A tavaszi és az őszi hullám különbségei jól tükrözik, hogy a járványügyi korlátozások fontos szerepet töltenek be a fertőzés terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában.

Az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek meg a tavasszal terjedő változatokkal. A hazai őszi járványhullámot olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki a korai olaszországi fertőzések nyomán, tehát a második hazai járványhullám nagy valószínűséggel nem az első feléledése.

A Magyarországon jelenleg terjedő vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusváltozatokkal. A legnagyobb magyar kládot kialakító változat például az Egyesült Királyságban is megtalálható, de Dániában, Svájcban, Szerbiában és Luxemburgban is megfigyelték a hazánkban jelenleg terjedő variánsokat.

Több nemzetközi kutatás is utal arra, hogy a vírus felszíni tüskefehérjéjében a D614G mutációt tartalmazó változat valamelyest fertőzőbb, mint az eredetileg Kínában kialakult vírus. Az egyik legdurvább mutáció (N439K) a vírus tüskefehérjéjét módosítja, aminek következtében az immunrendszer által termelt antitestek kevésbé képesek megkötni és semlegesíteni a kórokozót.

Ez a mutáns jelenleg 12 országban van jelen, szerencsére hazánkban csak egy mintában bukkant fel eddig, és nem terjedt el.