Meghitt karácsonyt – Adyval!
Budapesten születtem, de vidéken nőttem fel. Mondhatni, mindkét terület a maga módján „hazai pálya!” Nincs ebben semmi különleges! A csoda az, hogy mindenütt otthon érzem magam! Otthon vagyok Zagyvarékason, Angyalföldön, és Pesterzsébeten is! Éppen ezért küldök Nektek egy olyan verset, amely minden karácsonykor eszembe jut! Zagyvarékason ismertem meg azt a rendkívüli magyar tanárt, Agócsné Vincze Zsuzsát, akitől például az Ady-irodalmat megszerethettem! Ilyenkor is gondoljatok azokra a remek tanárokra, akik segítettek elindulni egy pályátokon! Gondoljatok azokra, akik valamire megtanítottak! Mert ők mind nagyszerűek, emberek!
Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül…
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
Kedves Olvasók, Barátnők, Barátok, Kollégák, Szomszédok – és az idősebbeknek írom: valahány név a naptárban -, legyen gyönyörű karácsonyotok!
Hozzászólás zárolva.