Melózzon más ! Minden le van sz..va

"Az én férjem alkalmi be nem jelentett munkákból él. Ha van kedve dolgozik ha nincs nem. Majd én eltartom. Én fizetek mindent. Estig dolgozom, szombatonként suliba járok, hogy utána 2 helyen dolgozhassak, mert 2 gyerekünk van és adósság hegyek. Ő akármit nem vállal el, tanulni nem akar, viszont mindenről és mindenkiről van véleménye."

"A férjem tavalyig csak nyáron dolgozott télen nem. Az idei évben változás történt már nyáron sem dolgozik! Megcsinálja magának azt a kis pénzt naponta ami a szükségleteinek kell(alkohol, kocsma, cigi)a többi levan sz. . . . -va. nem érdekli a rezsi a megélhetés a kiadások. Még ő van megsértődve, hogy kb. egy hónapja nem főzök rá. Egész nap képes ellenni, még ha unatkozik is. De az a lényeg, hogy a lakásom fele értékét követeli azzal a címszóval, hogy 14 éve együtt vagyunk és jár a fele. Így többet tudna elinni! A válást már nem kell ajánlani május végén beadtam, de hogy mi lesz belőle?. . ."

"Az én volt férjem is évekig nem dolgozott, nem is akart dolgozni. Rákapott a csavargásra és az italra is. Addig fajult a dolog, hogy otthon már verte is a családot. Itt telt be a pohár, elváltam tőle."

Talán többen a saját helyzetükre, vagy annak néhány pillanatára ismernek. Döbbenetes, hogy hány kapcsolat és család hullik szét, ha a férfi megfeledkezik felelősségéről, és eltunyulva a számára kényelmes, ám mégis rossz megoldást választja. A kétségbeesett asszonyt és a csatározások között megrémült gyereket maga mögött hagyva az alkoholmámorba menekül. Persze van, aki alapból utál dolgozni, és fejvesztve menekül mindenféle lehetőség elől…

Azonban ne legyünk igazságtalanok, tudvalévő, hogy a dolog fordított esetben is "működik"….

Mi hát a teendő?

Ha a munkaundor és a lustaság már időben kiderül, – adjuk fel! Kutyából sose lesz szalonna, és ne gondoljuk, hogy a kedvünkért majd megváltozik…