Mi köze a diabétesznek a fejlődési rendellenességekhez? Meglepődsz!

Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. Az élet csodájáról, a várandósságról és a magzatgyermekről 1993 óta emlékezünk meg, ez alkalomból az Első 1000 Nap program szakértői a terhességi cukorbetegség veszélyeire és a szűrővizsgálat fontosságára hívják fel a figyelmet.

Magyarországon a cukorbetegséggel szövődött terhességek gyakorisága 6–8 százalékra tehető, egy 2016-os hazai felmérés szerint azonban a kismamák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt. A terhességi diabétesz kialakulásában fontos szerepet játszik az elhízás és a várandósság alatti helytelen táplálkozás, amely nemcsak a baba fejlődésére, de a megszületett gyermek felnőttkori egészségére is hatással van. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők 20–50 százalékánál alakul ki a szülés után 5–10 évvel kettes típusú diabétesz.

A kismama étrendje kulcsfontosságú

A méhen belüli fejlődés a gyermek egész életét befolyásolja, így nagyon fontos, hogy az édesanyák mindezt figyelembe véve egészséges életmódot kövessenek. A kismama energiaszükséglete függ a várandósságot megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől, így mindig egyénileg kell meghatározni és kialakítani a megfelelő étrendet. Általánosságban elmondható, hogy a többletenergia-igény az első trimeszterben napi 150 kcal/nap, a második és harmadik trimeszterben napi 300 kcal/nap, emellett pedig a vitamin- és ásványianyag-szükséglet jelentősen is megnő. A kismamák étrendje megfelelő arányban kell, hogy tartalmazza a – várandósság alatt fellépő szövődmények, és a magzat károsodásának kivédéséhez – szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint például a folsav, B6-, B12-, C-vitamin, kalcium, cink, jód és vas.