ALBÉRLETES KIVÁRÁS
Mi lesz veled ingatlanpiac?
Eltűntek a bulizók, az egyetemisták, sőt a munkavállalók is az ingatlanpiacról. Egyre több a kiadó szoba vagy lakás. A tulajdonosokat érzékenyen érinti az eddig virágzó ágazat hirtelen zsugorodása, az esetleges új bérlők pedig nem szeretnének annyi pénzt fizetni, mint elődeik. Mi várható a koronavírus-járvány után?
Haladék a hitelből, befektetési céllal vásárlóknak
A vállalati és lakossági hitelek törlesztésére az év végig meghirdetett moratóriumnak köszönhetően azok a bérbeadók is kaptak néhány hónap gondolkodási időt, akik befektetési céllal vásároltak ingatlant. Arányuk a Magyar Nemzeti Bank 2019-es lakáspiaci adatai szerint Budapesten tavaly elérte a 40 százalékot, jelentős részük – főként a Belvárosban – a rövid távú lakáskiadásra alapozta üzleti stratégiáját. Két lehetőség kínálkozik számukra: a turizmus leállása és a külföldi vendégkör lenullázódása miatt értékesítik ezeket a lakóingatlanokat, vagy átállnak az alacsonyabb, de kiszámíthatóbb jövedelmet adó, hosszú távú – az egyébként szezonálisan most éppen szűkülő hazai keresletre alapozott – lakáskiadásra. A hiteltörlesztési moratórium az OTP Ingatlanpont szakértője szerint az utóbbi megoldásnak kedvez.
Mikor jönnek vissza a külföldi vendégmunkások és egyetemisták?
Az ma még megjósolhatatlan, hogy a járvány mennyi ideig és milyen mértékben fogja vissza az elmúlt években éppen feléledő belföldi, nemzetközi munkaerő-mobilitást, illetve a határokon átívelő tudományos, oktatási együttműködést, illetve ennek hosszú távon milyen következményei lesznek a lakásbérleti piacon.
A járvány rövid távú következményeit már ismerjük. A kereslet drasztikus visszaesése, valamint a külföldi munkavállalók, egyetemisták elmaradása átmenetileg komoly csapást jelent a lakásbérleti piac eddig rájuk épülő szegmensének, de a jelenlegi állapot alapján korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Optimista forgatókönyv szerint a gazdaság gyors talpra állásával a bérleti piac korábbi keretei is visszaállhatnak. Kialakulhat azonban egy olyan helyzet is, ami hosszú távon jelentős változásokat hozhat a bérleti keresletben – magyarázta a szakember.
A korábbinál akár egészségesebbé is válhat a bérleti piac
Ha az albérleti díjakat az átlagos jövedelemmel összevetve vizsgáljuk, Budapest a hatodik legdrágább főváros Európában. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy még rosszabb a helyzet, ha vásárlóerő-paritáson mérjük a bérleti díj kifizetése után megmaradt összeget. Ebben az összevetésben már harmadikak vagyunk az európai rangsorban, csak az athéniak és a rómaiak fogyaszthatnak kevesebbet, mint a budapestiek, miután kifizették a lakbért. Mivel Európa több városa már a koronavírus elterjedése előtt is lakhatási problémákkal küzdött, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, hogy a járvány a kedvezőtlen hatások mellett lehetőséget is kínál a lakásbérleti piac szereplőinek, hogy átgondolják, illetve akár új megoldásokkal bővítsék hosszú távú stratégiájukat.
Hozzászólás zárolva.