Miért félsz a haláltól?
„Ha úgy tekinted a halált, mint egy láthatatlan, barátságos útitársat az életed útján (…), akkor elkezdheted élni, ahelyett, hogy csak eltöltenéd” A halálfélelem kétarcú jelenség: egész életünk során rettegünk saját és egyúttal mások halálától is. Mi az, ami saját halálunkra gondolva rettegéssel tölt el?
Míg régen természetes volt, hogy a falvakban az emberek elkészítették a halotti leplet vagy a koporsót saját maguknak; addig a modernizáció mindent a temetkezési vállalkozónak ad a kezébe. Régen otthon ravatalozták fel a halottat a család körében; ma már erre nem ad lehetőséget az ÁNTSZ.
Valahogy végzetesen magunkra maradtunk, összezavarodott érzéseinkkel és szorongásainkkal. Pedig a halálhoz való hozzáállásunk fogja megrajzolni életünk kontúrjait is, s ad indíttatást az egy és megismételhetetlen életúthoz. Tulajdonképp egyfajta energiaként funkcionálhatna:
"Ha úgy tekinted a halált, mint egy láthatatlan, barátságos útitársat az életed útján (…), akkor elkezdheted élni, ahelyett, hogy csak eltöltenéd" (Elisabeth Kübler Ross)
Te elkezdted már ?
Hozzászólás zárolva.