Miért hűtlenek és miért hűségesek a férfiak?
Pockokkal végzett genetikai kísérletekben a kutatók képesek voltak átalakítani a kicsapongó szexuális életet élő hímeket monogám egyedekké. Bár néhány szakértő erősen kételkedik abban, hogy a kísérleteknek bármilyen kihatásuk lehet az emberekre nézve, azt elismerik, hogy bizonyos emberi társas viselkedéseknek megvan a biológiai alapjuk.
Hűséges és csapodár pockok
Az Emory Egyetem kutatói fölfedezték, hogy egyetlen génnek – az ún. vazopresszinreceptornak – az átvitelével, a préri pocok monogám hímjének agyából a "többnejű" réti pocok agyába, monogámmá tehető a réti pocok is.
"Egyetlen génben meglévő eltérés összetett szociális viselkedésre gyakorolhat hatást" – állítja Larry J. Young, a kutatás vezetője. "Ez a gén – a vazopresszinreceptor – a párkapcsolatot befolyásolja."
Azért, hogy megállapítsák, miként befolyásolja a gén a viselkedést, Young csoportja kétféle viselkedésmódú pockot vizsgált: a kifejezetten társas életmódú préri pockot és a jóval magánosabb életmódot folytató réti pockot.
A két pocokfaj között az a különbség, hogy hol helyezkedik el a vazopresszinreceptor-gén az agyban – állítja Young. "Létezik az agynak egy olyan része, amely a kábítószer-függőségben játszik szerepet, és ezen a területen a monogám pockokban sok vazopresszinreceptor található, míg a nem monogám pockokban nincs egy sem."
A kutatók vazopresszinreceptorokat vettek ki a monogám pockokból, és bejuttatták a nem monogám pockok agyának ugyanazon részére. "Azt tapasztaltuk, hogy ezek az állatok most már kötődtek párjukhoz, holott azelőtt ez nem volt jellemző erre a fajra" – mondja Young. "Ez azt mutatja, hogy egyetlen génnek jelentős befolyása lehet a társas viselkedésre."
Genetikai eredetű hajlamok
"Ez a géneltérés, amelyet ebben a két fajban megfigyeltünk, hasonló lehet ahhoz, amit az emberek közt megfigyelhetünk. Megmagyarázhatja azt, hogy egyes emberek miért viselkednek másképp, mint a többiek, különösen, amikor olyan betegségekről van szó, amilyen például az autizmus."
A gének képesek befolyásolni a társas viselkedésünket is, például hogy félénkek vagyunk-e vagy nyitottak, sőt a kapcsolatteremtő képességünket is. A felfedezés demonstrálja a szociális kötődések és a monogámia erős és egyszerű genetikai alapját, de az eredményeket szinte biztos nem lehet közvetlenül "átfordítani" az emberekre. Viszont a fölfedezés rámutat arra, hogy egyes hajlamokról, amelyekről úgy véltük, hogy tisztán a viselkedés határozza meg őket, kiderülhet, hogy genetikai hátterük van.
Hozzászólás zárolva.