Mikulások márpedig vannak! De hány is?
A legenda révén könnyebben tudnak az apróságok különbséget tenni jó és rossz között, hiszen a Mikulás is különbséget tesz – ha az ajándék mennyiségben nem is mindig, de legalább szavakban – a jó és rossz gyermek között, és persze a krampusz és a virgács is segíti az értékelés kifejezését.
Németországban évszázadok óta édességgel és gyümölcsökkel érkezik a Mikulás. München város krónikáiban az 1310-es, úgynevezett Nikolausdultról (Mikulás-vásár) is megemlékeznek. Arrafelé különböző gyümölcsökből készítenek babákat a gyerekek. Egy zsinegre mazsolafüzért, almaszeleteket és mogyorót fűznek, s különböző figurákat formálnak belőle. Az ajándékhozónak az ablakpárkányon levelet hagynak, s gyakran megszórják cukorral, hogy csillogóbb legyen.
Thomas Nast fantáziájának köszönhetően az 1860-as években olyan titkos részletek kerültek a köztudatba az immár különböző legendákkal övezett Mikulás életéről, hogy a műhelye az Északi-sarkon található. 1927-ben a finnek azt megcáfolták, s bejelentették, hogy a Mikulás a Lappföldön, Korvatunturiban lakik. Ott található a Fül-hegy, melynek gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra.
Maga a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és ezen keresztül hallgatja a Mikulás egész éven át, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e avagy rosszak? Feleségével és a skandináv népmesék legendás alakjaival, a szorgos manókkal éldegél itt réges-rég óta. Rajtuk kívül közönséges halandó nem teheti be a lábát a rejtekhelyre. A Mikulás csak hosszas keresgélés után szerelmesedett bele a Lappföldbe és telepedett le véglegesen.
Hozzászólás zárolva.