Milyen vizsgálatoknak érdemes alávetnünk magunkat rendszeres sport esetén?

Hogyan hat a sportolás a szívünkre?

A rendszeresen végzett, intenzív testmozgás nemcsak a testalkatunkra és az izomzatunkra van hatással, hanem a szívünk szerkezetére és bizonyos funkcióira is. Az állandó edzés következtében a szívizom megvastagszik és erősebbé válik, a szívüregek kitágulnak, és a szív megnagyobbodik, hogy nagyobb mennyiségű vért tudjon szállítani az izmokhoz. Emellett az élsportolók szívfrekvenciájában is mutatkozhatnak eltérések: nem ritka, hogy a pulzusuk nyugalmi állapotban 40-50 ütés/perc körüli. Ezt az állapotot nevezik összefoglalóan sportszívnek. A szív szerkezetében beálló elváltozásokban egyéni eltérések figyelhetőek meg kortól, nemtől, valamint a végzett sportágtól és az edzések mennyiségétől függően is.

A sportszív veszélyei

A sportszív kialakulása alapvetően normális folyamat, a szervezet intenzív fizikai terhelésre adott természetes válasza, ami önmagában nem igényel orvosi kezelést, és az sem feltételezhető, hogy hajlamosítana a későbbiekben a szív- és érrendszer megbetegedésére. Ennek ellenére, bár nem gyakori, mégsem példa nélküli, hogy a sportszív túlterhelés okozta szívelégtelenséghez vagy akár hirtelen szívhalálhoz vezet. Ennek oka lehet többek között az, hogy a sportolás hatására megnagyobbodott szív növekedési ütemét nem tudja követni a hajszálerek kialakulása, aminek következtében oxigénhiány léphet fel a szívben, ez pedig szívizomelhalást vagy szívritmuszavarokat is okozhat.

A sportszívvel kapcsolatos esetleges problémák miatt az amatőr és a professzionális sportolóknak is ajánlott rendszeres szív- és érrendszeri vizsgálatokon részt venniük, hogy biztosak legyenek abban, hogy a szívük egészséges, illetve hogy az intenzív testmozgás káros hatásai miatti kockázatokat csökkentsék.

Mivel foglalkozik a sportkardiológia?

A kardiológia speciális területeként a sportkardiológia kifejezetten a sportolók szív- és érrendszeri panaszainak diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a sportolók vizsgálati adatai jellemzően eltérnek a normál értékektől, ezért a szűrővizsgálati eredményeket mindig speciálisan, személyre szabottan és a végzett sportágnak megfelelően szükséges értelmezni.

A sportkardiológus a szív- és érrendszeri problémák azonosítása és kezelése mellett segít meghatározni a sportolás biztonságos és hatékony szintjét, továbbá hozzájárul az optimális sportolói edzésprogramok kidolgozásához, valamint az egészséges sportkörnyezet előmozdításához is.

Sportkardiológiai vizsgálatok

A sportkardiológiai szakrendelésen jellemzően a következő vizsgálatok elvégzésére kerül sor:

• Nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálat
• Szívultrahang-vizsgálat
• Holter-vizsgálat (24 órás EKG-vizsgálat)
• Vérnyomásmérés

Lényeges emellett az anamnézis felvétele, illetve a családban előfordult szív- és érrendszeri megbetegedések feltárása is, hiszen az öröklött problémák is komoly rizikófaktort jelenthetnek a szív egészsége szempontjából.

A legfontosabb a rejtett problémák kiszűrése

Több olyan veleszületett vagy szerzett szívbetegség is van, amelyek tünetmentesek, és csak akkor mutatkoznak meg nyilvánvalóbb jeleik, ha testünket intenzívebb terhelésnek, így például magas intenzitású sporttevékenységnek tesszük ki. A sportkardiológiai szűrővizsgálatok során a legfontosabb, hogy ezek a rejtett problémák időben feltárásra kerüljenek. A vizsgálati eredmények fényében beállítható az adekvát terápiás terv, továbbá meghatározható a sporttevékenység intenzitásának optimális mértéke is.

Milyen tünetek esetén ajánlott sportkardiológushoz fordulni?

Ugyan a sportkardiológiai szűrésekre tünetmentesen is érdemes rendszeres időközönként bejelentkezni, vannak bizonyos tünetek, amelyek észlelésekor akár soron kívül is ajánlott felkeresni a kardiológiai szakrendelést. A korai tünetek diagnózisa és időben történő kezelése ugyanis kulcsfontosságú lehet a súlyosabb szövődmények kialakulásának elkerülésében.

A leggyakoribb tünetek, amelyekkel javasolt sportkardiológushoz fordulni:

• az erős szívdobogás,
• a mellkasi fájdalom vagy szorítás,
• a csökkenő vagy stagnáló teljesítmény,
• a hosszabb regenerálódási idő,
• a lassú ütemű fejlődés,
• illetve a szorongás, nyugtalanság érzése.

Habár a szív- és érrendszeri szűrővizsgálatok elvégzése nem kötelező, mégis javasolt az amatőr és hobbisportolóknak évente, kétévente, az élsportolóknak pedig a felkészülési és a versenyidőszak előtt és után is bejelentkeznie sportkardiológiai szakrendelésre. A szakorvosi diagnózis nemcsak az esetleges kardiológiai rendellenességek kiszűrésében lehet a segítségükre, hanem a sportteljesítmény javításában és a sporttevékenység optimális körülményeinek kialakításában is.