Minden, amit tudnod kell a szétnyílt hasizomról

Ha voltál már várandós, akkor biztos, hogy hallottál a szétnyílt hasizomról. Ha esetleg te is tapasztaltad, akkor érdemes elolvasni a cikkünket, amiben szakértő ad tanácsot a szétnyílt hasizom megfelelő rehabilitációjáról.

Ez a probléma férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, sőt csecsemőknél is kialakulhat, mégis legtöbbször a várandóssággal kapcsolatban találkozunk vele. A terhes kismamák esetén általában már a második trimeszterben elindul a hasfal „szétnyílása”. Kezelésével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. A magánklinikák gyakran műtétet javasolnak, de nem biztos, hogy minden esetben indokolt – hívta fel a figyelmet Karóczi Csilla a Sherlock Rehab gyógytornásza, manuálterapeutája.

Hogyan épül fel a hasizom?

A hasfal elülső és oldalsó részét a középvonal mentén szimmetrikusan elhelyezkedő hasizmok alkotják: a külső ferde-, a belső ferde-, a haránt- és az egyenes hasizom. A középső rész erős kötőszövetből épül fel, ahol a has két oldalán található hasizmok izompólyái egy inas szerkezetet alkotva összeérnek. Akkor beszélünk szétnyílt hasizomról, ha az egyenes hasizmok rostjai hosszanti irányban szétválnak, ennek egyik jele, hogy a has középső részén a hasfal előredomborodik.

Akár természetes folyamat is lehet?

A hasizmok tónusa a hasüregi szerveknek nyújt védelmet, illetve a medencefenék, az ágyéki izmok és a rekeszizom funkcionális egységeként, a megfelelő testtartás kialakításáért és stabilizálásáért is felelős. A várandósság során a baba intenzív növekedése fokozza a hasfali nyomást, emellett a hormonális változások is hatással vannak a hasfalra. Például a relaxin hormon – felkészíti a női testet a szülésre, „relaxálja” az izmokat, szalagokat – jelenléte is hozzájárulhat a hasizmok szétnyílásához, amely egy természetes folyamat.

A kismamáknál a hasizmok szétnyílását fokozhatja:

• megelőző terhesség,
• nagy méretű baba,
• ikerterhesség.

Mi segíthet a megelőzésben?

– Az jelen pillanatban vitatott, hogy a megelőző császármetszés mennyire van hatással a hasizmok szétnyílására. Az viszont bizonyított, hogy a várandósság előtt, illetve a terhesség alatt végzett megfelelő és rendszeresen fizikai aktivitás, valamint a szülés utáni célzott fizikai aktivitás, hatással van a hasizmok és ezzel együtt a kismedencei-, valamint a háti,- ágyéki szakaszon található izmok megfelelő állapotának fenntartására, helyreállításra – magyarázta a gyógytornász.

Mi számít kóros állapotnak?

Szétnyílt hasizom esetén nincs egységes megállapodás, hogy mi számít kóros állapotnak és mi nem, leginkább azért sem, mert a tapintás alapján történő vizsgálat nem mindig célravezető. Gondoljunk csak bele, mekkora a hibázás lehetősége, hiszen egyes esetekben a hasizmok mélyen a felületes kötőszöveti rétegek alatt helyezkednek el. A klinikai gyakorlatban a szétnyílás mértékének meghatározására használhatnak ultrahang- vagy CT gépet, ez azonban a hétköznapi, panaszmentes esetekben csak ritkán fordul elő.

A legtöbbször hallott és általánosan elfogadott megállapítás szerint a 2 cm-nél nagyobb szétnyílás már kóros, az 5 cm feletti pedig súlyos állapotnak számít. A szakértő szerint, mivel nincs egységes ajánlás a mérés pontos helyének meghatározására, mint például a köldöktől való távolság, vagy a vizsgálati pozíció – háton fekve nyújtott lábbakkal, esetleg felhúzott lábakkal, félig ülő helyzetben…stb. –, így sokkal nehezebb a szétnyílás pontos mértékét meghatározni, éppen ezért a fent említett, centiméterben kifejezett számok könnyen megijeszthetik a kismamát.

Okozhat derékfájdalmat?

A szülés utáni időszakban a hosszanti hasizmok közötti távolság megnő. Ez egy teljesen normális folyamat és hónapokig fennállhat, de jellemzően egy éven belül a két izom közötti távolság visszatér a terhesség előtti értékre. Ez az úgynevezett spontán regeneráció. – A szétnyílt hasizom egyik következménye lehet a sérv, illetve ez a két állapot akár egyszerre is előfordulhat. Figyelembe véve a hasizmok szerepét a testtartás fenntartásában, joggal feltételezhetjük, hogy a szétnyílt hasizom miatt a medence stabilizációja nem lesz megfelelő, ennek következtében pedig rossz testtartás, derék- és csípőtáji fájdalmak alakulhatnak ki. Ez így logikusan hangzik, azonban a tanulmányok ellentmondásosak a témát illetően, vagyis a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést a szétnyílt hasizom és a derékfájás gyakorisága között, valamint a szétnyílt hasizom és a kismedencei izmok rendellenes működése között – mondta a Karóczi Csilla.

Az önvizsgálata menete

Az önvizsgálat bár hozhat fals eredményt, nagyon könnyen kivitelezhető otthon is. Háton fekve talpra húzott lábakkal elhelyezkedve tegyük a kezünket a has középvonalára. Több régióban is elvégezhető a vizsgálat, a köldök alatti területen, a köldök felett közvetlenül és a szegycsont alatti területen. Csupán a fej megemelésére van szükség ahhoz, hogy az egyenes hasizom bekapcsoljon és ki tudjuk tapintani a két hosszanti hasizom közötti távolságot.

Mi lehet a megoldás?

Fontos tudni, hogy a szétnyílt hasizom kezelése során a műtét nem az első és egyetlen megoldás! Érdemes megpróbálni az életmódváltást, a célzott gyógytornát, illetve a fizikai aktivitás is sokat javíthat az állapoton. Számos kutatás igazolja, hogy a megfelelő mozgásterápia az érintett izmok funkciójának visszaállítása szempontjából rendkívül hatékony módszer.

Egy 2019-es tanulmány bizonyította, hogy a mély törzsizmok célzott stabilizáló tréningje – amely során a medencefenék, a mély hátizmok, a mély hasizom és a rekesz, mint funkcionális egység edzése volt a cél –, egyértelműen csökkentette a hasizmok szétnyílásának mértékét.

Emellett a szakértők szerint a funkció szempontjából a fizioterápiának is jelentős szerepe van, annak ellenére, hogy ez nem sokat tesz hozzá az esztétikai javuláshoz.

Jöhet a műtét?

Amennyiben a konzervatív kezelések nem járnak sikerrel, akkor jöhet szóba a műtét. Megoldás jelenthet például a nyitott-, a laparoszkópos- és az endoszkópos hasplasztika – ezekkel egy időben a sérvet is lehet orvosolni. A laparoszkópia előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy a kisebb heg miatt, kisebb a műtéti szövődmények kockázata. De természetesen mindig a kezelőorvos határozza meg, hogy milyen típusú beavatkozás jöhet szóba.

A cikk szerzője

Karóczi Csilla
gyógytornász, manuálterapeuta

Ezt is olvasd el:

• Evészavarok: így segíthetünk magunkon, ha érintettek vagyunk
• Demi Moore nem szégyelli a terhességi csíkjait
• Tippek és tanácsok kisgyermekeseknek a kánikula idejére