Mire jók rituális szokásaink, ünnepeink?
Az ünnepekre, a különleges pillanatokra szükségünk van. Rituálék ezek, amik segítenek kiszakadni a hétköznapokból. Mindegy, hogy épp szinglik vagyunk, szülők, vagy gyerekek.
Anya a virágos köpenyben áll a tűzhely mellett kávéscsészével a kezében, és már kora reggel sonkaillat száll. A gyerek rajzol, húsvét hétfőn pedig mindenki belelép a kosárba, amit a nyuszi a szobája ajtaja elé készített.
A családi rituálék olyan szabályok, amik hiányoznának, ha elmaradnának. Ahhoz, hogy természetessé váljanak, tennünk kell értük. A tét nagy, de megéri: a család stabilitást, biztonságot szerez, kialakul az összetartozás érzése. Legalábbis a pszichológusok így tartják.
Dinamikus folyamatok ezek, amik időről-időre változnak. Ahogy nagyobb lesz a gyerek, ahogy egy-egy új taggal bővül a család. Akkor van értelmük, ha mindenki jól érzi magát tőlük. Nem unalmas tradíciók ezek, hanem életünk, személyiségünk téglái, alapkövei, részei.
Nem jó, ha meg akarunk szabadulni tőlük. Alakítsuk úgy, hogy kielégítse a vágyainkat.
Hozzászólás zárolva.