Mit keres itt az uráli bagoly?
Befejeződött Magyarország északi hegyvidékeinek állapotfelmérése. Az öt évig tartó kutatások rávilágítottak arra, hogy az Északi-középhegység – kiemelten a Börzsöny, a Mátra, a Bükk és az Aggteleki-karszt – erdeinek állapota között jelentős különbség van, amely az ott élő, az Európai Unió szempontjából kiemelt jelentőségű állatfajok fennmaradási lehetőségeit is meghatározza. A nálunk egyedülálló kutatás eredményei jelentősen hozzájárulhatnak az erdők kezelésének hatékony, természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez.
A 2012 és 2017 között Magyarország kárpáti régiójában, az 50.000 hektáron elvégzett kutatások egyik fő célja az erdők részletes vizsgálata volt. A fafaj-összetétel mellett az erdők szerkezete, a holtfa mennyisége, a különleges igényű fajok szempontjából fontos, ún. mikroélőhelyek (pl. odúk), idegenhonos növényfajok, az újulat és a vadhatás egyaránt a vizsgálat tárgyát képezték.
A korszerű számítástechnikai eszközökkel végzett adatgyűjtés 100 x 100 m-es rácsháló pontjaiban zajlott, és majd 30 felmérő több mint 3200 terepnapját vette igénybe.
Az erdők részletes felmérése mellett más szakértői csoportok ugyanezeken a területeken a madár- és denevérfajok előfordulását vizsgálták, sőt a rovarvilág jellemzőbb tagjainak elterjedéséről is aktuális információkat gyűjtöttek. A madárfajok köréből kiemelten fontos volt az erdőhöz leginkább kötődő harkály- és légykapó fajok vizsgálata, miközben olyan ritkaságok előfordulását is sikerült pontosítani, mint amilyen az uráli bagoly. A rovarok közül elsősorban a nagytestű, holtfához kötődő bogárfajok elterjedése állt a középpontban – így a szarvasbogár, a nagy hőscincér, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, a havasi cincér. Az egyik legritkább bogárfaj, a remetebogár kizárólag a Mátra néhány idős facsoportja odvaiban volt fellelhető.
A felmérések mellett különleges természetvédelmi beruházások történtek az erdőlakó denevérek megóvása érdekében. Megfelelő védelemmel ellátott denevérbarát épületeket, barlangi élő- és itatóhelyeket alakítottak, továbbá mesterséges odútelepeket építettek ki.
Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban – rövidebb címén „Kárpáti erdeink kutatása” – projekt három Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly, a Bükki és az Aggteleki, továbbá az ELTE Biológiai Intézete, valamint két civil szervezet, a WWF Magyarország és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület együttműködésében valósult meg. Külső partnerként kiemelt jelentőségű a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, mint irányító hatóság, és az Ipoly Erdő Zrt., mint erdőgazdálkodó együttműködése.
– A hazai nemzeti parkok számára olyan nagy jelentőségű erdőkutatási és kutatás-módszertani pályázat zajlott,
amelyre eddig nem volt példa. Nagy kihívás volt számunkra a főpályázói szerep, hiszen ebben a pályázatban saját vállalásaink teljesítése mellett számos partner munkáját is össze kellett hangolnunk. Ennek ellenére úgy gondolom, közösen sikerült a lehető legtöbbet kihoznunk e kutatási pályázatból, és megvalósítanunk minden, kezdetben megfogalmazott elképzelésünket. Talán a kiváló eredmények feljogosítanak arra, hogy a közös munka majdani folytatásában is reménykedjünk – mondta Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
– Ez a kutatás egyike azon 37 magyar projektnek, programnak és alapnak, amely 2012 júniusától a Svájci Hozzájárulás támogatásában részesülhetett. A hozzájárulás 31 milliárd forint értékben egy olyan szélesebb körű svájci támogatás része, amely a 2004 óta csatlakozott 13 uniós tagállam számára elérhető. Ez a program segítette hozzá Magyarországot és a többi tagállamot, hogy a gazdasági és szociális különbségeket csökkenthesse nemzeti szinten, és a kibővített Európai Unió szintjén egyaránt. Emellett ez az együttműködés a bilaterális kapcsolatokat is erősítette Magyarország és Svájc között – mondta Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete.
Hozzászólás zárolva.