MEGELŐZÉS
Mit tanulhatunk a hétnyelvű apácáktól?
Segíthet a demencia megelőzésében, ha valaki jó nyelvi képességekkel rendelkezik. A waterlooi egyetem egy frissen közzétett kutatásának eredményei ezt bizonyítják.
Az amerikai „Apácakutatás” néven ismertté vált, nagyszabású vizsgálatsorozat keretében egy római katolikus apácarend tagjait vetették vizsgálat alá. Ezek egyike a nővérek testi és szellemi egészségét vette górcső alá.
Dr. Suzanne Tyas közegészségügyi professzor és munkacsoportja azt figyelte meg, hogy azon apácák között, akik négy vagy több idegen nyelvet beszéltek, csupán 6 százalék volt a demencia előfordulása – szemben a pusztán egyetlen nyelvet birtoklók 31 százalékos arányával. Érdekes módon, a két vagy három nyelvűek között nem mutatkozott jelentős csökkenés a demencia kockázatát illetően.
A kutató elmondta, azért választották az apácákat vizsgálati alanynak, mivel ez a hivatás már egészen fiatalon magához vonzza gyakorlóit, ezért a nővérek felnőttkori tapasztalatai és külső körülményei nagyjából megegyeznek. Így a vizsgálatoknál kisebb a torzító hatása az egyének társadalmi-gazdasági státuszának és más környezeti vagy belső jellemzőinek. Emiatt aztán a korai tényezők hatása élesebben megmutatkozik a későbbi egészségügyi adatokban.
Dr. Tyas hozzátette, hogy a nyelv az embereknél igen összetett képesség, a nyelvek közötti váltás pedig extra szellemi erőkifejtést jelent. Könnyen belátható tehát, hogy akik gyermekkorukban négy nyelvre jutó szellemi edzést végeztek rendszeresen, később is jobb kognitív egészségnek örvendenek.
Mit tegyünk, ha szerettünknél demenciát gyanítunk?
Képzeljük el a következő helyzetet: meglátogatjuk az édesanyánkat. Felajánljuk neki, hogy főzünk egy kávét, ám amikor a hűtőszekrénybe nyúlunk a tejért, kellemetlen meglepetés fogad – tejesdoboz helyett egy hajkefe akad a kezünkbe. Tudjuk, hogy édesanyánk mindig is adott a rendre, ezért különösen furcsának találjuk a helyzetet. Hirtelen belénk hasít a felismerés, hogy nem ez az első eset. Eszünkbe ötlenek a telefonbeszélgetések, amikor mindent többször megismételt; az időnkénti zavartság; az elfelejtett számlák. Ekkor tűnik fel, hogy édesanyánk visszahúzódóbbá vált. A fájdalmas kérdés már szinte magától adódik: lehet, hogy Alzheimer-kórral él?
Hozzászólás zárolva.