Mit tegyünk, ha problémánk van valakivel?

Egyet mindenképpen kell találnod; ha többet is találsz, az még jobb, de egy is elég. Ennek a tulajdonságnak viszont olyannak kell lennie, ami a te meggyőződésed szerint is jó dolog, illetve te szereted ezt a tulajdonságot. Például egy gonosz ember is szereti a gyerekét, ha őt nem, akkor a kutyáját; vagy például lehet valaki rosszindulatú, de őszinte. Örömhír! Az anyós esetében rögtön megvan a pozitív tulajdonság, hiszen ő kedves hitvesünk anyukája. Ez persze csak vicc, ez még nem elég, másvalamit is találnod kell.

Ezzel akkor már meg is fogtuk a megfoghatatlant. Mindenkinek van valamilyen pozitív tulajdonsága. Ezt a jó tulajdonságot kapcsold a személyéhez, úgy, hogy ha rá gondolsz, mindig ez a tulajdonság jelenjen meg előtted. Ha találkozol vele, ha együtt vagytok, valahányszor látod őt, mindig erre a tulajdonságára gondolj, ezt lásd benne, semmi mást. Ha ezt teszed, már magadban mosolyogsz is, és képes leszel szeretni benne ezt a tulajdonságot. Ezáltal az ő negatív energiája nem tud többé hatni rád, ugyanakkor te sem bocsátasz ki irányába negatív energiát, hiszen találtál benne egy szeretetreméltó dolgot, és máris a legpozitívabb energiával dolgozol. Így megszűnik az a problémád, hogy valaki más miatt magadnak áss vermet. Ha te nem bocsátasz ki negatív energiát valaki felé, aki negatívan viszonyul hozzád, akkor nem is tudja elvenni az erődet. Ezek az emberek csak a negatív csatornán adnak és vesznek. Ha ez nincs, tehetetlenek.

A kérdés persze az, hogy mit tegyél akkor, ha sok ilyen emberrel van dolgod. Egyszerű, ugyanazt. Mindegyikükben keress egy pozitív tulajdonságot, azt kösd a személyéhez, és mindegyikkel játszd el ugyanazt a fent leírt játékot.

Ha pedig minden emberben rosszat látsz, akkor magadban kell keress egy jó tulajdonságot és eljátszd a fent leirt játékot, amikor tükörbe nézel. Ne ijedj meg, ez megint csak vicc!

Ez egy nagyon jó gyakorlat arra, hogy képesek legyünk kivédeni a minket támadó, és a belőlünk kiáramló negatív erőket. Tökéletesen lehet vele védekezni. Nincs hangja, és nem is lesz belőle vita, sem újabb feszültség. Mivel bennünk játszódik le, garantáltan jó minőségű eszköz békénk barkácsolására. Ha ezzel egy kicsit fellazítjuk belső viszonyunkat a másik féllel, és valahogy össze tudjuk hozni, feltétlenül beszélgessünk el vele arról, hogy mit is érzünk és gondolunk. Persze csak abban az esetben, ha simán megy, és ennek mindenképp egy későbbi lépésnek kell lennie. A helyzet az, hogy ha feltárjuk a bennünk lévő negatív érzéseket, akkor fényt engedünk azokba, miáltal azok feloldódnak. Ezenkívül nagyon sokszor megtörténik, hogy az ember sokat hozzágondol és hozzáépít a másik megnyilvánulásaihoz. Vagyis sokszor az alapján értékeljük ki a másikat, ahogy mi gondolkodunk róla.

Gunagriha (A Sorsnavigátor c. könyv szerzője)