Napi egy szem aszpirin a rákkal szemben!
Ezentúl nemcsak jó fájdalomcsillapítóként tarthatjuk számon az egyik legnépszerűbb vény nélkül kapható gyógyszert! Több kutatás igazolta, hogy az aszpirin hatásos a rák több fajtájával szemben is!
Egyre több fajtája ellen – állítják a kutatók, ugyanis míg egy pár évvel ezelőtti tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a mellrák, a vastagbélrák, a gégerák, a prosztata- és méhnyakrák ellen jó megelőző szer az aszpirin, a legújabb felfedezés szerint az agyrák, illetve a fejben lévő szerveinket megtámadó tumorok kialakulásának esélyét is csökkenti!
A milánói Gyógyszertani Kutatóközpont munkatársai több ezer emberen végeztek kísérletet, amelyben számos életviteli tényezőt, illetve az aszpirin használatát is figyelembe vették.
Megdöbbentő eredményre jutottak: azok az emberek, akik öt éven keresztül rendszeresen vettek be nem-szteroid gyulladáscsökkentőt (amilyen az aszpirin is), azoknak hatvan szálalékkal kisebb esélyük van arra, hogy rákosak legyenek, szemben azokkal, akik soha, vagy nagyon ritkán szedték.
A buffalói rákközpont szerint ehhez az hatáshoz legalább tíz év kell, tehát kétszer ennyi, azonban elég, ha hetente valaki három szemet beszed a gyógyszerből, ami könnyen előfordulhat, elsősorban azoknál, akiket gyakran kínoz a fejfájás.
De vajon miért is van egy fájdalomcsillapítónak ilyen hatása? „Az aszpirin hatással van a cyclooxygenase-2 enzimre, amelynek pontosan a rák kialakulásában van szerepe, így akadályozza meg a tumor létrejöttét” – magyarázta Dr. Christina Bosetti. A pontos ok kiderítéséhez azonban még számos vizsgálat szükséges, mert nagyon egyedülálló, hogy egy szer képes megelőzni számos ráktípust.
Ugyanakkor arra már rájöttek az amerikai kutatók, hogy ez a pozitív folyamat nem játszódik le azoknál az embereknél, akik sok alkoholt fogyasztanak, illetve akik erős dohányosok, úgyhogy ha minél kisebb esélyt akarunk adni a halálos kórnak, érdemes leszoknunk ezekről.
Állítkísérletek azt is kimutatták, hogy az aszpirin nemcsak a rák megelőzésében, hanem kezelésében is fontos szerepet játszik, elsősorban a mellrák, a tüdőrák és a prosztatarák esetében, ám ennek bevonása a mai terápiákba még sok idő kérdése.
Hozzászólás zárolva.