Nem hallgatni szeretjük, hanem csinálni…!
Sok mindenkivel előfordulhatott már, hogy a szomszéd szerelmi életét volt kénytelen hallgatni. Nem egy kellemes érzés, de a panel-lakások vékony falait sajnos nem szerelmes pároknak találták ki.
Ki hangosan szereti csinálni, más pedig halkan, diszkréten. De mikor lakótársat, vagy szomszédot választunk, akkor nem kérdezzük meg, hogy milyen hangos az ágyban. Pedig lehet, hogy kéne…
Pár évvel ezelőtt volt egy kellemetlen élményem. Egy barátnőmmel összeköltöztem, akinek volt egy jó nagydarab barátja. Sajnos a lakásban a két szoba egymás mellett volt, és össze lehetett nyitni. A kedves barátnőm pedig, minden áldott nap felhozta a fiúját. Minden apró lélegzetvételt, és nyögést hallottam. Ráadásul néha azt hittem, hogy ölik egymást. Három hónapig bírtam a kiképzést, majd kiraktam a szűrét a barátnőmnek…
A következő élményem, pedig egy szomszédhoz kötődik. Egy forró nyári éjszakán, nyitott ablaknál arra ébredtem, hogy egy nő szinte üvölt a gyönyörtől. Az egész utca zengett a sikolyoktól, az ablakot azonban nem tudtam becsukni, mert borzalmas hőség volt. Tehát kénytelen voltam „pornót” hallgatni.
Bizonyára nem én vagyok az egyedüli, aki ilyen történetekkel tud szolgálni. A legtöbben nem hallgatni szeretjük, hanem csinálni…De ha tudom, hogy a szomszéd szobában van még valaki, akkor „beragasztom” a számat!
Hozzászólás zárolva.