Nem mi vagyunk finnugorok, hanem a nyelvünk
Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok? Jöjjenek a tények!
Összeállításunk legfontosabb mondanivalója, hogy a nyelvünk ugyan finnugor eredetű, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak. A genetikai rokonság ugyanis sok esetben független a nyelvek rokonságától, két különböző dologról van szó. Hogy ez nem ellentmondás, az összeállításunkból világosan kiderül.
A magyarság őstörténetére a nyelvészeti, a régészeti és a paleogenetikai adatokból következtethetünk. A 8–9. századtól kezdve pedig történeti források is rendelkezésünkre állnak. Mint látni fogjuk, a magyar őstörténettel foglalkozó különböző tudományterületek eredményei egymást erősítik. A részletekben még lehetnek eltérések, abban azonban nincs vita, hogy a körülbelül Kr. e. 1000-500 körül kialakult önálló magyar nyelv finnugor eredetű, ugyanakkor a honfoglalók genetikai összetétele nagyon változatos, nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai.
Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket. Erre Klima László nyelvész-régészt, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológust és Türk Attila régészt kértük fel. A sajtó továbbra is akkor tudja igazán segíteni a tudomany.hu munkáját – ahogyan azt az első, a védőoltásokkal kapcsolatos anyagunknál profi módon tette –, ha írásainkat nem aktuális politikai-közéleti eseményekkel vagy egyes csoportok, személyek körüli kommunikációs zavarokkal hozza kapcsolatba, hanem az általunk leírt tények széles körű megismertetését segíti.
A részletes cikkek itt érhetők el:
Magyar őstörténet – honnan hová?
Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetőjének írása
A honfoglalók változatos genetikájú népességet alkottak, jelentős keleti gyökerekkel
Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetőjének írása
A magyarság korai története a régészet szemszögéből
Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetőjének írása
Hozzászólás zárolva.