Nem mindennapi -Nemzeti lókiállítás

2011 különleges év múzeumunk számára, hiszen idén nyitják meg az ország első, a lovak világát páratlan módon bemutató új állandó tárlatot. A nem mindennapi kiállításban a lovakkal kapcsolatos összes kérdésre választ adnak!

Kíváncsi arra miért alapvető jelentőségű történelmünkben a ló háziasítása? Melyek a magyar lófajták? Hogyan működött a lóvasút, a fiáker és az omnibusz? Hány futamban bizonyult verhetetlennek Kincsem és ki volt a győzelmeit elősegítő legjobb barátja? Érdekelné miként volt, és van napjainkban is segítségünkre ez az okos állat? Hogyan és milyen eszközökkel gondozzuk őt? Melyek a ló testtájai, és vajon tényleg az a térde, ami annak látszik?
Látogasson el hozzájuk, és tekintse meg ezt a hazánkban egyedülálló kiállítást! A bátrabbak pedig azt is kipróbálhatják milyen érzés egy vágtázó ló hátán ülni…

A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. Sok más háziállathoz hasonlóan fogyasztották húsát és tejét, vagyontárgyat testesített meg. Ezek a szerepek évszázadokon keresztül egymás mellett, de változó hangsúllyal jelentek meg.
A ló hadászati jelentőségét már az ókorban felismerték. A harci szekerek majd minden közel-keleti és európai birodalomban ismertek voltak. Az eurázsiai füves pusztákon létrejött lovas nomád harcmodor – ami honfoglaló őseinkre is jellemző volt. – nagy mozgékonyságot biztosított a hadaknak és lehetővé tette gyors helyváltoztatás közben is a távolra ható fegyverek használatát. Az Árpád házi királyok alatt hazánkban is megjelent és tért hódított a nyugat-európai „lovagi” harcmód. Ez új típusú lovakat, tartásmódot, lószerszámokat, kiképzést igényelt. A török korban új kihívásnak kellett megfelelnie a lovasságnak. Ehhez alkalmazkodva alakult ki a 15. században a világszerte ismert magyar csapatnem, a huszárság. A huszárok fegyverzete és viselete többször is változott, jelentőségüket egészen a 20. századig – a modern többlövetű, és sorozatlövő fegyverek megjelenéséig – megőrizték.
A személy- és teherszállításban is meghatározó szerepet játszottak a lovak. A kiállításban gazdag illusztrációs anyag segítségével kerülnek bemutatásra a különböző szekerek és a magyar találmányként számon tartott kocsik változatos típusai. A települések közötti és a városi tömegközlekedés kezdetei is a lóvontatású járművekhez, a postakocsihoz, illetve a lóvasúthoz és az omnibuszhoz kötődnek, ahogy a taxik ősei a konflisok és fiákerek voltak.
A 18. és 19. század műszaki fejlődése és számos más tényező hatására a ló lett a mezőgazdaság elsődleges „erőgépe”. Kiállításunkban a legfontosabb szántóföldi növényünk, a búza termesztésén keresztül szemléltetjük a ló szerepét a mezőgazdaságban. Életnagyságú diorámában látható a lóvontatású eke munkája. Eredeti fényképek és modellek segítségével mutatjuk be a vetés, a betakarítás, a terményszállítás, sőt a szemnyerés és őrlés lovak segítségével elvégzett munkafolyamatait.
A lovak tartása és tenyésztése gazdasági és hadászati jelentőségének köszönhetően állami szinten is nagy figyelmet kapott. Ezért a lótenyésztés állami irányítása, a törzskönyvezés és a nagyhírű állami ménesek bemutatása is – súlyának megfelelően – teret kap a kiállításban. A hazai lótenyésztés története a magyar lófajták szerepeltetése nélkül elképzelhetetlen lenne. Ifj. Vastagh György és Vastagh László a fajták egy-egy jellegzetes, vagy kiemelkedő egyedéről készült élethű szobrai teszik élményszerűvé a lovak fajtabemutatóját.