A magyarok érzik magukat legkevésbé́ felelősnek a nyugdíjaskori jövedelmük megteremtéséért – derül ki az Aegon 15 országban végzett kutatásából. Sőt, a felelősséget vállalók aránya 2012 óta négy százalékponttal csökkent! A döntő többség azt gondolja, hogy az államnak kell oroszlánrészt vállalnia az idősek ellátásában: 78 százalék szerint a költségvetésnek kell gondoskodnia a nyugdíjasokról. Tízből heten pedig az állam feladatának tartják azt is, hogy a munkáltatókat ösztönözze arra, hogy a dolgozóikat beléptessék vállalati nyugdíj-megtakarítási programokba. Azzal pedig mindössze 37 százalék értett egyet, hogy az egyénnek magának kell takarékoskodnia a nyugdíjára. A magyarok saját megtakarításaikból mindössze az időskori megélhetésükhöz szükséges jövedelem 29 százalékát finanszíroznák.

A magánmegtakarítások becsatornázása nélkül tehát kétséges, hogy milyen színvonalú öregségi ellátásra számíthatunk másfél évtized múlva. És ez egyáltalán nem a távoli jövő: a most ötvenes éveikben járók mennek akkor nyugdíjba. Az erről készült tanulmány azonban meg sem említi a tömeges külföldre költözést, sem a hazai alacsony bérszínvonalat, amely szintén hat a jövőbeli nyugdíjak nagyságára. Az elvándorlók számáról inkább csak becslések vannak, ám beszédes szám, hogy 2014-ben 920 milliárd forint munkajövedelmet utaltak haza a kint dolgozók a KSH nemzeti számlák adatsora szerint. Vagyis sem a magán-nyugdíjpénztári vagyon és éves befizetés einstandja, sem a nyugdíjkorhatár kitolása nem oldotta meg a problémát.

A jelenlegi felállásban szembe kell nézni a ténnyel: ha szeretnénk fenntartani megszokott életszínvonalunkat idős korunkban, választhatunk a sírig tartó munka – már ha lesz munkáltató, aki ad állást az idősebbeknek –, vagy az addig felhalmozott saját megtakarítások hadrendbe állítása között.

A teljes cikket a 2016. szeptember 21-én megjelenő Piac és Profit című magazinban olvashatjátok!