Örökbefogadás előtti tanfolyam: összecsaptak az indulatok
Fellángoltak az indulatok az örökbefogadást megelőző kötelező tanfolyam eltörlése miatt. Már pedig ezen a héten az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelős államtitkára nevelőszülőknél tett látogatásakor kijelentette: még júniusban megszavazza a parlament az örökbefogadás törvénymódosítását, mely véleményük szerint sokkal egyszerűbbé teszi az egész folyamatot. Szakértőt és érintett szülőt kérdeztünk meg a témában, s a tanfolyamért indított petíció is szóba kerül.
Sokat beszéltünk arról, hogy mennyiben más egy ilyen kisgyerek érzelmi-lelki világa, mint akik egyből családba születnek. Akkoriban szerencsére már nem volt divat, hogy el kéne titkolni a gyerek elől, hogy örökbe fogadták, s a tanfolyam legfontosabb üzenete épp ez volt. Hogy készítsük fel őt, hogy nem a pocakomban született, hanem a szívemben.
Tanfolyam nélkül biztosan nem lettünk volna ilyen tudatosak, mert a mindennapokban jelentkező sok kérdésre választ kaptunk a szakemberektől, amiben addig bizonytalanok voltunk.
Mi a titkos örökbefogadást választottuk, és semmilyen különösebb feltételt nem támasztottunk, csak hogy 0-2 éves közé essen, és ne legyen olyan betegsége, ami fogyatékossághoz vezet. De ahhoz nem ragaszkodtunk, hogy milyen legyen haja vagy a szeme színe. A tanfolyam után alkalmassá nyilvánítottak minket, és pár hónap telt csak el, mire jelentkeztek, hogy volna egy alkalmas kisgyermek, aki nevelőszülőknél él. Egy hónapunk volt az ismerkedésre, de amire a papírmunka lezajlott, a gyermek épp elmúlt kétéves, és kezdhettük elölről a jogi folyamatot, újra beadtuk a kérelmet, és kiterjesztettük a korhatárt 0-3 éves korig. Rugalmas volt a hatóság, a tanfolyamot nem kellett újra megismételnünk.
Sosem titkoltuk a kisfiúnk elől, hogy örökbe fogadtuk őt. 3-4 éves korában, egyik nap azzal jött haza az óvodából, hogy ugye ő is az én pocakomban növekedett, mielőtt megszületett? Mire mondtuk neki, hogy nem a pocakomban, hanem a szívemben nőttél, nagyon akartunk téged, ezért kiválasztottunk, hogy itt lehess velünk. Készültem rá gondolatban, hogy mikor érkezik a kérdése, s abban a percben visszacsengett a tanfolyam üzenete.
Mert ott tudatosították bennem, hogy a gyerekkel nem szabad érzékeltetni, hogy szokatlan, különleges, félelmetes dolog ez, vagy hogy nem természetes.
Hogy nem szabad majd megijednünk ettől a kérdéstől, és flottul jött is a válaszunk. Azóta is sokat beszélünk arról, hogy például az egyik barátodnak elváltak, a másiknak kínaiak a szülei, vagy angol az anyukája, a harmadik meg másmilyen. Sokszínűek vagyunk. Ő például az én szívemben született. Az óvoda partner volt ebben, segítettek, előre megbeszéltünk mindent.
Hozzászólás zárolva.