Párban torkoskodó borzok az új lakók

Az új rozsomákok ketten vannak, bár egy időben még nem lehet látni őket, mert az összeszoktatásukat csak most kezdik meg. A nőstény állat a finnországi Ähtäri állatkertjében született 2014. február 24-én, ahol a Tuija nevet kapta. Ez a név eléggé elterjedt Finnországban, jelentését tekintve pedig a magyarul is hasonlóképp nevezett örökzöld növényre, a tujára utal. A 2012. február 21-i születésű hímet a Moszkvai Állatkertből kapta Budapest, neki azonban még nem volt neve. A karanténozás ideje alatt azonban az itteni gondozók Igornak kezdték becézni, és a név rajta ragadt. Igor és Tuija a Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemben kialakított helyen kaptak otthont. Már a kifutón is láthatók, persze most még csak külön-külön.

Az új rozsomákok megfigyeléséhez persze kell némi szerencse. Tuija ugyanis most még szívesebben tartózkodik a belső férőhelyen. Igor sokkal inkább rávehető, hogy a kifutón megmutassa magát a közönségnek, de azért nála is előfordul, hogy a kifutó egy kevésbé jól látható szegletébe húzódik vissza. Éppen ezért azt Állatkert jelen pillanatban még nem tudja megígérni, hogy bárki bármikor láthat rozsomákot, de egy kis türelemmel és szerencsével azért meg lehet figyelni legalább az egyiküket. A legjobb esélyek egyébként akkor kínálkoznak, amikor nap közben Igort engedik ki a gondozók. Ilyenkor enni is kintre kap, lehetőleg olyan helyre, ahol táplálkozás közben a közönség jól megfigyelheti.

A rozsomákról (Gulo gulo) mindenekelőtt azt kell tudni, hogy bár a menyétfélék közé tartozik, a jól ismert nyestnél vagy görénynél sokkal nagyobbra nő. A nőstények 6-12, a hímek 11-18 kg-ot is nyomhatnak. Ráadásul az állat ránézésre is kifejezetten erőteljes testfelépítésű, olyannyira, hogy megjelenésében van valami medveszerű is. Sok helyen hallani, hogy a legismertebb menyétfélékhez képest lényegesen robosztusabb alkata miatt voltaképpen a rozsomák lenne a menyétfélék családjának legnagyobb testű képviselője. Ez azonban egy kissé túlzó állítás, hiszen ebbe a családba tartoznak a különféle vidrafajok is, amelyek közül a tengeri vidrák és Fővárosi Állat- és Növénykertben is látható brazil óriásvidrák rendszerint nagyobbra nőnek a rozsomáknál, sőt, a Magyarországon is honos borz egy-egy nagyobb példánya is felveheti a versenyt velük. Ám a menyétfélék között a klasszikus menyétformák (Mustelinae vagy Martinae) alcsaládjában tényleg a rozsomák a legnagyobb.

A természetben főként éjjel aktív állat, de igen gyakran a nappali órákban is előmerészkedik. Táplálkozását tekintve elsősorban dögevő, különösen a rénszarvasok és a jávorszarvasok tetemeit kedveli, de partközeli élőhelyeken akár a partra sodródott fóka- vagy bálnatetemekbe is belekóstolhat. A dögevés mellett alkalmanként vadászik is, főként kisemlősöket vagy madarakat, esetleg juhokat vagy szarvasokat is zsákmányul ejthet, s esetenként madárfészkeket is ki szokott fosztani. Étlapján növényi eredetű táplálékok is szerepelnek, főként apró bogyós gyümölcsök és különféle diók. Mi több, még a gombát is szereti. Táplálékát főleg a talajszinten kutatja fel, bár kiválóan mászik és nagyszerűen tud úszni is.

A rozsomák általában magányosan él, a két nem képviselői leginkább csak a párzási idényben találkoznak. A hímek gyakran több nősténnyel is párosodnak egy-egy szezonban, tehát poligám állatokról van szó. Szaporodásbiológiai jellegzetessége, hogy a megtermékenyített petesejt az anyaméhben rendszerint késleltetve, egy embrionális nyugalmi állapotot követően ágyazódik be. Ennek az élettani sajátosságnak az az értelme, hogy a párzás ideje csak mérsékelten befolyásolja az utód születési idejét, amelyre a legnagyobb túlélési lehetőséggel kecsegtető időszakban, február, március és április hónapokban szokott előfordulni. A párzástól az ellésig tartó idő tehát viszonylag tág határok között mozog, késleltetés nélkül 215 nap, késleltetéssel akár 270 nap is lehet. Ellésenként legalább egy és legfeljebb öt kölyök születhet. A kicsik két hónapig élnek anyatejen, amely rendkívül zsíros és tápláló. Ennek megfelelően igen gyorsan fejlődnek, olyannyira, hogy őszre már csaknem elérik a felnőttek testméretét. Az ivarérettséget kétéves korban érik el, élettartamuk pedig 7-12 év között mozog.

Magyarországon egyébként sokan onnan ismerik a rozsomák nevét, hogy a Szomszédok című teleregény egyik szereplőjét is Rozsomáknak hívták. Nem tudni, hogy a Farkas Tamás által megszemélyesített karakternek, akinek „mindig mindenről pontos kimutatása volt”, miért pont Rozsomák volt a neve, a sorozat szereplői a történet szerint kezdetben nincsenek is tisztában a név jelentésével. Ám az egyik jelenetben a lexikonra hivatkozva elhangzik, hogy a rozsomák egyébként egy menyétféle ragadozó.

Ha szereted az állati jó híreket, olvasd el 2015. egyik legviccesebb történetét!