Pénz, stressz, gyerekvállalás – milyen a magyar generációk közérzete?

A jó megjelenés és a sikeres pénzügyek előbbre kerültek az életcélok és értékbeállítottságok skáláján az elmúlt hét évben Magyarországon. A 2013 tavaszán kétezer fő megkérdezésével készült és tavaly év végén a Semmelweis Kiadó gondozásában publikált kutatás azt is megállapította, hogy a magyar lakosság körében a vallásosság visszaszorult, a depressziós tünetek gyakorisága nem változott, a munkahelyi stressz viszont a társadalom szélesebb rétegeit érinti a 2006-os adatokhoz viszonyítva. A szakemberek a partner általi bántalmazásokat is vizsgálták: a megkérdezettek 30 százaléka számolt be lelki erőszakról, 10 százalék fizikai, 3 százalék pedig szexuális erőszakról. A magyarság egészségi állapotát Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítója és Skrabski Árpád szociológus kezdte el feltérképezni: először 1988-ban, aztán 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban és idén készült ilyen jellegű felmérés.

A kutatás többek között arra kereste a választ, hogy milyen a magyar generációk közérzete, milyen tényezők segítik, illetve gátolják a lakosság civil szervezetekben való részvételét, a személyiség tanult vagy inkább örökletes jellemzői játszanak-e szerepet a stressz észlelésében és leküzdésében, mondta el a könyv bemutatóján Susánszky Éva, a kötet egyik szerkesztője.

A párválasztási szokásokról több mint hatszáz 18 és 35 év közötti fiatalt kérdeztek meg, a válaszadók egyharmada házas és 30 százalékuknak van gyereke – ismertette Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktus. Házasság- és gyermekpárti a megkérdezettek mintegy 90 százaléka, bár 68 százalék szerint nem fontos a gyermekvállalás előtt megházasodni, és a megromlott kapcsolat esetén inkább el kell válni. A gyermekvállalás tényét nem, de a megszületendő gyerekek számát nagyban befolyásolja az anyagi biztonság és stabil munkahely, derült ki a felmérésből.