Rúzsa Magdival írt szakácskönyvet a Takarékbank vezetője

Aki szeret vadászni, az szereti a kutyákat is. Vida József a takarékbanki munka mellett Bicskén gazdálkodóként él, illetve több „kutyás” szervezetben is vezető tisztséget tölt be. De más állatok, mindenekelőtt lovak tenyésztésével is foglalkozik, 2006 óta egyik szenvedélye a fogathajtás, célja, hogy rangos hazai és nemzetközi versenyeken saját tenyésztésű négyesfogattal álljon rajthoz. Ebbe a hobbijába sajnálatos módon beleszólt a pandémia. Vida József nagy bánatára idén ősszel elmaradt a hollandiai négyesfogathajtó világbajnokság, amelyen életében először a nemzeti válogatott tagjaként ő is képviselte volna hazánkat. 

A blogger

„2018-ban indítottam egy blogot” – idézi fel Szabó Balázs, a CIB Bank Vállalati Üzletágának igazgatója, vezérigazgató-helyettese. „Sokáig hezitáltam, hogy lesz-e elég témám, ami érdekel engem, amiről tudok írni, és amit ismerőseim szívesen olvasnak. Lett. Átlagban kéthetente születik egy poszt. Olyan témák, amelyek megszólítanak. Részben a munka kapcsán, részben a magánéletben. Az idén többször a koronavírus témában. Érdekes ma újraolvasni, hogy mit írtam márciusban, vagy a nyár elején. Milenneha a blog címe. Egy ismerősömtől loptam. Tőle hallottam egyszer: „A boldogság mindig egy kérdéssel kezdődik, hogy mi lenne ha? Mókára fel!” Az egész célja elsősorban az önreflexió. Megállni, elgondolkodni, megrágni, megírni, megosztani. Mókára fel!”

A kalandvágyó

„Nézd, találtam egy pekingi átszállást, 5 napig vízum sem kell, és pont akkor rendeznek egy maratont a kínai nagy falon” – egyebek mellett Haller Orsolya, a CIB Bank Hitel Termékmenedzsment vezetőjének e remek tervét söpörte el a koronavírus idén márciusban. Pedig az elmúlt években a legfőbb vezérlőelv a kalandok kiválasztásában az volt, hogy minél távolabb legyen a megszokottól. „Így találtam magamat a Spitzbergákon vadkempingezve gyalogtúrázás közben, ahol nem várt mennyiségű jeges gleccserpatakon kellett átgázolnunk. Habár a nap sose nyugodott le, és csak körözött a fejünk felett, a biztonság kedvéért a sátraknál fegyveres őrséget álltunk a kóborló jegesmedvék ellen. Vagy egy másik alkalommal – kihasználva a karácsonyi időszakot – egy hátizsákkal és térképpel felfegyverkezve bebarangoltuk az Everest régiót, és ha már ott voltunk, felsétáltunk a Kala Patthar és a Gokyo csúcsokra is. És való igaz, hogy kis csomaggal könnyebb gyalogolni, egy váltás merino aláöltözet bőven elegendő – úgy két hétre. Az utazásmentes időszak alatt pedig visszatértem az alapokhoz – túrázni, futni, erőnlétet javítani remekül lehet az itthoni hegyekben is.”