Sült klónbáránycomb az asztalon?

A korábbi felmérések alapján már tudjuk, hogy a közvélemény inkább támogató a humán terápiás célú alkalmazást illetően (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást – véli három magyar kutató: Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet.

Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának megítélését. Ezt a hiányt pótolták a kutatók az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent felmérésükkel (a tanulmány Állatok élelmezési célú klónozásának megítélése Magyarországon címmel jelent meg.)

A „technokrata” attitűddel rendelkező emberek (a megkérdezettek 26%-a) a klónozást hasznosnak ítélték, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem. A „haszonelvűek” (21%) gondolkodásmódja árnyaltabb, de a klónozás megítélését illetően ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat, és mintegy megoldásként tekintve a klónozásra.

A „kockázatérzékeny” szegmens (40%) elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak – az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb. A „naiv elutasító” szegmens (13%) nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélésekor, mint az egészségük féltése a klónozott hús fogyasztásától.

Lássunk néhány további érdekes adatot a klónozás megítélésével kapcsolatban!

•             a nők nagyobb arányban (60%) utasítják el a klónozást, mint a férfiak (40%)
•             míg az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több, mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők több, mint 50 százaléka ellenzi a klónozást
•             az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban utasították el a klónozást: 16,5 %
•             a kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást!
•            érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, hiszen míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17 %-a utasítja el a klónozást…
  Horogra akadt műanyagok

  Már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk a mikroplasztikok megjelenésére – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. 

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében negatív, elutasító a hozzáállásuk.

A véleményvezetőnek tekinthető szakmai kör (állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyult a klónozáshoz, ugyanakkor a megkérdezett szakembereknek nem volt szilárd elméleti alapjuk (pl. a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbség ismeretének hiánya), így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel. További részleteket itt olvashatsz.