Szép vagyok, egyedülálló, és gazdag
A szomszéd vénlányt, esetleg agglegénynél is megesett, hogy szájukra vették a falubeliek, de különösebben nem foglalkoztak velük. Ma viszont már senki nem beszél róluk pletykaszinten, teljesen új helyet foglalnak el a társadalomban. Ők lettek a szinglik.
Számos okkal magyarázható, miért is maradnak az emberek egyedül. A legmeghatározóbb mindenképpen a változó világ, az, hogy ma már nagyon sok lehetőség van az ismerkedésre. Elmúlt az az idő, amikor az év egyetlen, farsangi bálján kellett a fiataloknak párt választani, s ha nem sikerült, bizony, várhattak a következő évre. Ma meg, ha valakinek nem felelt meg százszázalékosan a választott társ, továbbállt, tovább keresgélt.
Már nem kényszer elfogadni a másikat rossz tulajdonságaival együtt is, az emberek általában eleve úgy mennek egy kapcsolatba, hogy -addig maradnak együtt, míg jól érzik magukat.
A menők s a modernek már nem életre szóló partnert keresnek. Ehhez a jelentős változáshoz vezetett a nők szerepváltoztatása is. Már nem csak a konyhában jeleskednek, sokkal inkább vezető pozíciókra törnek, oda, ahol eddig a társadalom csak férfiakat tűrt meg. Sok férfi meg épp az ilyenekkel nem tud igazán mit kezdeni. Vagy eleve el sem fogadja őket, vagy egyszerűen fél tőlük. A legtöbb fiatal felsőfokú végzettség megszerzésére törekszik, ezáltal automatikusan későbbre tolódik a házasságkötés időpontja is. Ráadásul közben a legtöbben megszokják az önállóságot, és nem is vágynak a későbbiekben sem partnerre.
Ám ahogy minden érmének, a szingliségének is két oldala van. Milyen jó neked, mondja a párkapcsolatban élő barátnő, nem kell senkihez sem igazodnod, függetlenül élheted az életed, van időd másokra, és legfőképp magadra. Ez mind igaz lehet, mint ahogyan az is, hogy ő, a párkapcsolatban élő nem fog egyedüllétről panaszkodni, az biztos. A szingli egyedül megy haza, otthon sem várja senki, problémáit, melyeknek olykor a pénzhiány az oka, jó esetben is csak barátaival oszthatja meg.
Ha megfigyeljük, a férfi általában minden előnyét megkapja egy kapcsolatnak, és még kötöttségeket sem kell vállalnia. Talán ezt irigyelték el tőlük azok a nők, akiknek nincsenek elvárásaik a férfiakkal szemben, s hirdetik, hogy ez a tökéletes boldogság. Csakhogy ez óriási tévedés, még önámításnak sem túl jó. Legtöbbször a karrierista nők igazolják így magányosságukat, azok, akik életében a munka mindenek fölött áll, képesek 16 órát is dolgozni naponta, tehát teljesen világos, hogy nem is jutna elég idő és energia egy férfira.
Hozzászólás zárolva.