Szerelmes kollégák – avagy házinyúlra mégis lövünk?
Ismert szabály, hogy ugyanazon a munkahelyen tilos „bűnös viszonyba” keveredni egymással, vagy éppen halálos szerelembe esni. Állítólag kedvezőtlenül hat a munkára és a többi kolléga lelki világára. Mit tehetünk, ha mégis egy „házi nyúlra lövünk” esettel találkozunk? Vegyük fel a szemellenzőt?
Két kollégánk amúgy sem népes csapatunkból randizgatnak. Ezzel még nem is lenne probléma, viszont egyikük nős, kétgyermekes családapa, a másikuk elvált, egyedülálló anyuka. Ez még ugyan nem sérti az Emberi Erőforrások Management vezérelvét, minket azonban feszélyez, és megkérdőjelezzük a két kolléga szakmai elhivatottságát is. Megkérdeztük a szakértőt, Thorn Jennest, New York-i köz- és elismert coachot, hogy mi a „köznép” teendője ebben az esetben?
Itt egy etikai problémával állunk szemben, ami nem jelenti azt, hogy ez egyben a többi munkatárs problémája is kell legyen. Az már nyilván önmagában helytelen, hogy valaki megcsalja a hitvesét. Mégis, nem a többiek felelőssége, hogy jelentsék az ügyeletes HR-hivatalnak a két házasságtörőt, hacsak a viselkedésük nem sérti közvetlenül az érdekeiket, és nem veszélyezteti a közös munkát. Csakis ebben az esetben lehet joguk és kötelességük is egyben, hogy beleavatkozzanak ebbe a viszonyba.
Persze először is próbáljunk meg a szerelmes kollégák viselkedése mögé nézni, megérteni őket, vagy ha nem megy, legalább értetlenül állni a helyzet előtt. Csakis azokra a dolgokra összpontosítsunk, amelyek felett irányításunk van, minden más egyébbel semmi kezdeni valónk.
Valószínűleg vannak nekünk nem tetsző megnyilvánulások a kollégák viselkedésében, mégsem hagyjuk, hogy mindez hatással legyen a közös munkára. Amíg teszik a dolgukat, és a többieket sem izgatják ezzel, addig a magánéletükhöz nem lehet köze senkinek.
Amennyiben bárki úgy gondolja, hogy ez az ügy nehezíti a munkáját, kérheti csendesen a főnököt, hogy más szerepet osszon rá a cégen belül, ha van erre lehetőség.Hiszen akinek ezzel a sikamlós problémával igazán dolga van, az tulajdonképpen maga a vezető. Neki kell felügyelnie valamennyi beosztottját.
Először is azt kell eldöntenie, hogy ez az „ügy” veszélyezteti-e az üzletpolitikát, a munkahelyi morált. Ha igen, nyilvánvaló, hogy lépéseket kell tennie, a felsőbb vezetéstől várni a további instrukciókat. Persze, ha nem nagy a „baj”, akkor elég egy zárt ajtós beszélgetés a két „szerelmes kollégával”, amelynek során rámutathat, hogy milyen hatással lehet kapcsolatuk a többi munkatársra – anélkül, hogy véleményezné, helyesli-e, avagy sem ezt a kapcsolatot. Megkérheti őket, hogy legyenek diszkrétek, ám figyelmeztetheti is őket arra, hogy ha a kapcsolatuk kedvezőtlen hatással lesz az ő munkájukra , illetve másokéra, akkor az ügyet feljebb kell vinnie , vagy – ami talán a legrosszabb egy turbékoló párnak – külön kell választania őket egymástól, más munkaterületre. Vezetőként néha a legnehezebb dolog felhívni a beosztottak figyelmét arra, hogy a viselkedésük miként határozza meg a többi munkatársukkal való kapcsolatukat, esetlegesen éppen negatív irányba.
Az emberek általában nem szeretik, ha a magánéletük nyílt titok az irodában, a munkahelyen. Ám ha valaki randizgatni kezd egy munkatársával, ezzel bizony számolnia kell!
Hozzászólás zárolva.