Szólítsatok bárónőnek! Főúri látogatásom Pápán

Ha tudtam volna, nem farmerben megyek! Ez jutott először eszembe, amikor fogadtak a pápai Eszterházy-kastélyban. Egyszerű turistaként vettem egy jegyet, és szerettem volna felfedezni magamnak a kastélyt, és a végén főúri látogatást tettem az európai segítséggel megújult barokk épületben!

Egyszer egy iskolai kirándulás alkalmával jártam az ország ezen csücskén, aztán pár éve forgattam egy szakmai rövidfilmet a városban, de mindezek nem hagytak bennem mély nyomot.A mostani kirándulás azonban elkápráztatott!

A pápai Eszterházy-kastély egy középkori vár, illetve erődítmény helyén áll. Az Eszterházy család a XVII. században lett a város ura. Több terv is készült, de végül a tulajdonos egyházi ihletésű elképzelései alapján épült fel és élte életét. A történet a szovjet hadsereggel folytatódott. A helybeliek még mindig várják vissza a kastély csodálatos francia kapuját. De nemcsak a vas, az épület teljes berendezése is az enyészetté vált. 1959 után volt zeneiskola, könyvtár, helytörténeti múzeum, míg végül megérkezett a segítség. Először a kastély kápolnáját újították fel. 70 év után ma már ismét azt a feladatot tölti be, amit a hívő Eszterházy család megálmodott. Megszentelt hely, ahol ma ismét miséket, esküvőket tartanak. Fa keresztje eredeti, a korabeli egyházfik ásták el a háború elől.

Ennél a pontnál kér fel a barokk ruhába öltözött idegenvezető, hogy látogassuk meg a családot, pillantsunk bele életükbe, de viselkedjünk illően, kérdéseinkkel hozzá, ne a vendéglátókhoz forduljunk. Feltárul az ajtó, és egy szintén korabeli öltözetben olvasó férfit látunk az ablakmélyedésben. Kedvesen feláll, mosolyog és az 1700-as évek barokk nyelvezetének stílusában köszöntötte a vendégeket. Arra kért, látogassuk meg a családot, és távozott! Ekkor előlépett az idegenvezető, és elmesélte hol vagyunk, mely szoba milyen célt szolgált. (A történet annyira hű, hogy megnéztem azt is, mit olvasott a derék vendéglátó: Zrínyit!)

Az egész idegenvezetés így folytatódott. Az egyik teremben a ház úrnője fogadott, épp a családi címert festegette. Ős is illendően, barokkosan köszönt. Távozáskor ismét az idegenvezető lépett elő, és lassan megismerkedhettünk a versailles-i kastélytípus teljes történetével. A következő teremben már élő lantzene fogadott, a család teázott! Fantasztikus hangulata volt az egésznek! Mintha egy igazi élő tévéjátékba csöppentem volna bele, vagy egy időutazáson vettem volna részt. A látogatás végén megismerkedhettünk a kastély Marrionett színházának figuráival. Sajnos nem voltam tízen, így „érdeklődés hiányában” az előadás elmaradt. Végül az Ősök terme következett, ami szinte tiszta krimi. Az óriási festmények restaurálásakor ugyanis kiderült, hogy politikai, házassági vagy épp a divat okán egyszerűen átfestették a képeket! (Nincs úja a nap alatt!)

A kastély ebben a formájában 2015 óta látogatható! Még rengeteg érdekességet, más kiállításokat is rejteget az épület és környéke, amit egész egyszerűen nem lehet kihagyni! A pápaiak azt mondják: „Ha hiszünk abban, hogy bizonyos épületeknek lelke és saját szellemisége van, hogy egy épület lehet több, mint a falait alkotó építőelemek összessége, akkor elmondhatjuk, hogy a pápai Esterházy-kastély hosszú évtizedek után most kapta vissza lelkét és szellemiségét.”

Látogassatok el Pápára! Gyönyörködjetek a barokk kastélyban, élvezzétek a főúri vendéglátást! Aki a szép kelmék és fantasztikus ipartörténeti emlékek iránt érdeklődik, az ne hagyja ki a Kékfestő Múzeumot. A természet kedvelői pedig ugorjanak el Tapolcafőre az Örvény-tóhoz! Csodálatos utazásban lesz részetek, ígérem!