Tavasz a piacon, jönnek a primőrök
Végre ismét van miért piacra járnunk, gőzerővel beindult a tavasz, dübörögnek a fóliasátrakban a fűtő alkalmatosságok, nőnek a palánták az üvegházakban, és hamarosan dömping lesz a tavaszi zöldségekből a piacokon.
Most ne ejtsünk szót a szupermarketek zöldségkínálatáról, maradjunk inkább a piacokon belül, és nézzük meg, milyen intő jelekre kell odafigyelnünk zöldség vásárláskor, ha nem akarunk otthon bosszankodni a silány, fonnyadt áru miatt.
Retek
Igen könnyű dolgunk van a retekkel, ha finom, friss példányokat szeretnénk vásárolni, keressük azokat a csomókat, amelyeknek a zöld levelei valóban zöldek és nem sárgák, gumói pedig feszesek. Ha a retket puhának érezzük, az nem egyszerű intő jel, hanem valódi bizonyíték arra, hogy a zöldség már nem friss. És egyáltalán nem biztos, hogy a nagy átmérőjű retkekkel jobban járunk, ugyanis azok jóval nagyobb eséllyel pudvásak, mint a kicsik.
Újhagyma
Itt alapvetően meg kell különböztetnünk a valódi, magról ültetett újhagymát, és a vöröshagyma kihajtott zöldjét, amelyet újhagymaként sóznak rá a tapasztalatlan vásárlóra. Míg az újhagyma alsó része hófehér, fokozatosan hajlik előbb világos-, majd sötétzöldbe a levelek felé haladva, fajtától függően általában kerekdedek a darabok, és a hagyma különböző rétegei szorosan borulnak egymásra, addig a hajtatott „műhagymák” mindig laposak, zöldjük nem harsogó zöld. Ez utóbbiak salátába, egyéb ételekbe még jók lehetnek, ha már óvatlanul megvásároltuk őket, egy jófajta kacsa- vagy libazsíros kenyér mellé viszont csakis az élettől kicsattanó, friss újhagymát ajánlom. A hagymánál legyünk gyanakvóak akkor is, ha a gyökér részt eltávolították a darabokról, az ugyanis annak a jele, hogy a gyökerek már szárazak voltak, azaz olyan régen felszedték a hagymát, hogy élvezeti értéke jelentősen csökkent. A jó újhagyma egyébként egyáltalán nem csípős, mondhatni kimondottan édeskés.
Kígyóuborka
Héja sötétzöld, sehol nem tarkítják sárgás foltok, ujjunk nyomásának egyáltalán nem enged a húsa. Ha ezeknek az ismérveknek megfelel, bátran hazavihetjük.
Cukkini
Hasonló jelekre figyeljünk a cukkininál is, mint az uborkánál! De míg a kígyóuborka nagyjából azonos minőséget hoz, a cukkini bizony ennél kényesebb. Előfordulhat, hogy később szedték le, mint ideális lett volna, ezért több magja van már, ezek a magok lehetnek akár nagyok is, ami logikusan azt jelenti, hogy a felhasználható húsa annál kevesebb. Ezért vásárlás előtt mindig figyeljünk arra, hogy a cukkini tömör húsú, feszes legyen, legjobb, ha vastagsága egyenletes, bár az inkább a nyári, kerti példányoknál fordul elő, hogy a zöldség egyik része elkezd ducibbá válni. A primőr cukkiniknél ez még nem fordul elő. A jó cukkini olyan zsenge, hogy akár hámozás nélkül nyersen is fogyaszthatjuk.
Zöldborsó
Tudnunk kell, hogy a borsó cukortartalma nagyon rövid idő alatt képes keményítővé válni, hosszú tárolásnál ez elkerülhetetlen. Ez a keményítő tartalom azonban jelentősen rontja az élvezeti értéket, magyarán az a borsó már fabatkát sem ér. Úgyhogy azok a szerencsések, akiknek a kertjében megterem a borsó, könnyű helyzetben vannak, hiszen akkor szedik, amikor meg is tudják főzni. Akik piacon kényszerülnek megvásárolni, nos, ők is próbálják meg még aznap tányérba varázsolni a borsót. Csak a harsogóan zöld hüvelyeket vásároljuk meg, ha belemarkolunk a borsó halomba, hallanunk kell azt a jellegzetes, recsegő hangot, amit a friss hüvelyek adnak ki. Ha hiába fülelünk, keressünk másik árust, másik halmot.Borsó esetében nyugodtan kérhetünk kóstolót is az árustól, aki nem engedi kipróbálni az áruját, az gyanús. Ebben az esetben szélsebesen keressünk másik árust, másik halmot.
Hozzászólás zárolva.