Te meg mersz szólítani másokat?

Legtöbbször azzal vádoljuk az angolszász embereket, hogy felszínesen és hamisan kommunikálnak. Az azonban vitathatatlan, hogy egy amerikai vagy egy angol számára nem sűrűn okoz problémát a kapcsolatfelvétel vadidegen emberekkel. Sokszor próbáljuk ellesni tőlük az általuk profin alkalmazott „small talk”-ot, ami az üzleti életben is egyre elterjedtebb fogalommá vált.

„Ha most a személyes ismerkedésről és nem az internetes kapcsolatfelvételről beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy talán ez a magyarok számára nehezebben megy, mint általában a nyugat-európai vagy észak-amerikai emberek számára. Nem mintha zárkózottabbak lennénk, vagy kevésbé vágynánk kapcsolatokra, hanem mert nem mindig tudjuk, hogyan is kellene az ismerkedést elkezdeni. Félünk, hogy az alapján, amit mondani fogunk, vagy ahogyan azt mondani fogjuk, negatívan ítélnek majd meg minket” – mondta Burai Ilona pszichológus.

A szakember szerint Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európában az emberek sokkal kevésbé tartják kockázatosnak vagy nehéznek a másik megszólítását, az ismerkedésre való igény jelzését. Ők általában valamilyen egyszerű, könnyedebb témával kezdik az ismerkedést, olyannal, mint az időjárás, az aktuális sport- vagy zenei események. Eleinte ezekről is csak annyit mondanak, amivel nagy valószínűséggel a másik fél is egyetért. Nem kezdenek el politikáról, vallásról vagy az aktuális betegségükről beszélni, mint ahogy azt nagyon gyakran nálunk teszik. Tőlünk nyugatabbra lazán, könnyedén kezdenek el beszélgetni, nem feszengnek, és persze legtöbbször, legalábbis eleinte, nem várnak hosszas és mély tartalmú válaszokat. (A világ legnagyobb vakrandiján több tízezren voltak. Na, ahhoz aztán kell bátorság!)

Nálunk – bár a helyzet főleg a fiatalabb generációk körében némileg változóban van – nem igazán jellemző az úgynevezett „small talk” vagy rövid csevej. Sokan úgy gondolják, hogy ezek tartalmatlan és felesleges beszélgetések, pedig ezek a kis csevejek nagyon jó kapcsolatkezdeményező eszközök. Elindítják a beszélgetést, oldják a feszültséget, segítenek pozitív benyomást kelteni, simábbá, gördülékenyebbé teszik az ismerkedést, segítenek feltérképezni egymás hangulatát. Jelezhetjük velük a pozitív szándékunkat, mielőtt komolyabb témákra térnénk át, vagy kitölthetjük velük az esetlegesen kínos csendet. „Nagyon fontos az is, hogy a „small talk” alkalmazásával megadhatjuk az esélyt arra, hogy az adott kapcsolatfelvételből később komolyabb, értékesebb kapcsolat is létrejöjjön, amely akár lehet baráti, üzleti, szerelmi vagy más jellegű kapcsolat” – mondta a pszichológus.

A felmérések és a hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha valaki hosszabb időt tölt el külföldön például diákként vagy munkavállalóként, később általában könnyebben kommunikál, nyitottabbá válik más emberek és más kultúrák iránt, idővel könnyebben talál munkát, könnyedebben igazodik el a világban. Természetesen ez személyiség- és neveltetésfüggő is, de általában magabiztosabbá, nyitottabbá és rugalmasabbá teszi az embert egy néhány hónapos vagy néhány éves külföldi tartózkodás.

„Az a tapasztalatom, hogy akinek nincs módja külföldre menni, annak is jó alkalmat jelenthetnek most a nyaralások, a fesztiválok, a különböző, színes programok, a felszabadult légkör ahhoz, hogy elkezdjen könnyedebben ismerkedni, nyitottabbá válni más emberek, akár külföldiek, akár magyarok iránt” – tette hozzá a szakember.

„Ha külföldiekről van szó, nem érdemes görcsölni a nyelvi nehézségeken, ismerkedjünk, kommunikáljunk akkor is, ha úgy érezzük, nem tudjuk pontosan kifejezni magunkat- mondta Gönczy Edit, a Bar- ANGOL vezetője. – Induljon az ismerkedés akár csak egy rövid csevejjel! Lehet, hogy egy idő múlva ebből a rövid beszélgetésből kialakul egy számunkra fontos kapcsolat, abból pedig kialakulhat egy másik, egy harmadik és így tovább. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egyre magabiztosabbak, egyre nyitottabbak vagyunk, amitől persze végső soron egyre jobban érezzük magunkat.”