Te vagy a kiszemelt, Te vagy a kiválasztott?
„A férfi a nőt akarja, a nő meg a férfit.”- mondja Karinthy. A választás kényszere is inkább a nőket sújtja. Férfit is akar, de gyermeket is. Keresi a szerelmet, keresi gyermeke(i) apját, de ez sokszor még önmaga számára sem bevallható. Öntudat, önbizalom kell ahhoz, hogy „kezébe vegye a sorsát”.
Természetesen ebben a korban is lehettek ügyetlen lányok, akik a táncparkett szélén "petrezselymet árultak", és fiatalemberek, akiknek "kitették a szűrét".
A játékszabályok felbomlása
A kezdetben helyes igényként és célként megfogalmazott társadalmi jogegyenlőség (szavazás, tanulás, munka, fizetés) kérdésköre továbbgyűrűzött. Beférkőzött a két nem egymáshoz való viszonyának, kimondott és kimondatlan területeire, sok zavart és bizonytalanságot okozva. Egyenlősdit teremtve ott is, ahol nincs, mert nem lehet egyenlőség, mert különbözőség van. Különbözőség, másság van, melynek érvényre jutásához, megjelenéséhez szükség van keretekre, körülményekre, sőt szabályokra is. Jól mutatja a keretek hiányát az a kín, hogy manapság alig-alig lehet találkozni olyan fiatallal, aki a párválasztás időszakában nem azzal kezdené a panaszáradatát, hogy nincs hol, nem tud olyan helyet, helyzetet, ahol ismerkednie lehetne. Az a kör, ahol mozog inkább haveri, baráti kör (iskola, munkahely, sportbarátság stb.), azaz már nem férfiként és nőként néznek egymásra. Már kiküszöbölték a kihívás, a vágyakozás lehetőségét is.
Miért vált a találkozás lehetősége majdnem elérhetetlenné? Mitől vált az ismerkedés terepévé, talán az egyetlen lehetőséggé az utca, holott mindkét fél számára erőpróbát jelent, talán megalázó is a "leszólítás" és az azzal járó villámdöntés kényszere. Miért szégyenletes, titkolni való, ha Interneten ismerkedik két fiatal? Egyáltalán, miért szégyen – Karinthy szavaival élve -, hogy "a két nem soha nem akarhat egyet. A férfi a nőt akarja, a nő meg a férfit."
A választás kényszere is inkább a nőket sújtja. Férfit is akar, de gyermeket is. Keresi a szerelmet, keresi gyermeke(i) apját, de ez sokszor még önmaga számára sem bevallható.
Öntudat, önbizalom kell ahhoz, hogy "kezébe vegye a sorsát".
Munkám során nemegyszer találkoztam olyan fiatal nővel, aki szinte bénának érezte magát, pl. akkor, amikor a férfi már az együttélést proponálta 2-3 hetes vagy hónapos ismeretség után. Nem tudta, hogy hogyan mondja meg, hogy nincs ellenére az együttélés, "mert nem mirtuszban akar azonnal oltár elé menni, de…".
Hozzászólás zárolva.