Téli álom, hogy többet alszunk vasárnaptól?

Az óraátállításkor nyert perceket felesleges számolnunk, hiszen nem az alvás mennyisége, hanem a minősége a fontos. Emellett nem mindenesetben a vekker mondja meg, mikor alszunk, és mikor vagyunk ébren. Hányszor fordul elő velünk, hogy a csörgés előtt felébredünk már, vagy a negyedik alkalommal nyomjuk be a „szundi” funkciót és képtelenek vagyunk kikelni az ágyból? A magyarázat erre a szervezetünkben működő belső óra, amely felülírja a mechanikus és digitális szerkezeteket.

Az alvás-ébrenlét váltakozása ugyanis egy úgynevezett cirkadián ritmust ír le. Sokáig vita tárgya volt, hogy mi szabályozza ezt a ritmust. Több kísérletet végeztek, amelyek során a vizsgálatban résztvevő személyeket hónapokon keresztül elzárták a külső környezet ingereitől, mint a napfénytől, tv-től, telefontól stb. Ebből kiderült, hogy alapvetően a „belső óra” a szervezetünkben, az, ami a cirkadián ritmust szabályozza, de ezt a külső tényezők nagymértékben befolyásolják, a mesterségesen meghatározott 24 órás napokhoz igazítják.

Ezeket külső időtagoló tényezőknek, német nevük alapján „Zeitgeber”-eknek nevezzük. Ha az alvás-ébrenlét megszokott ritmusát valami megzavarja, akkor alakulnak ki a cirkadián ritmuszavaroknak nevezett alvásproblémák.
Az alvást zavaró tényezők között jól ismert az „időzóna váltás szindróma”. Ha repülőgéppel utazunk több időzónán át, akkor megérkezésünk után gyakran kell pár nap, mire „magunkhoz térünk”. Az óraátállítás az ehhez hasonló módon okozhat alvászavarokat, vagyis a cirkadián ritmusunk zavart szenved – egyrészt a napfelkelte és napnyugta hirtelen más időpontban történő jelentkezése, illetve a megszokotthoz képest egy órával eltolódott alvás-ébrenlét ciklus miatt. A szervezetünk általában csodálatos módon tud alkalmazkodni a fokozatosan bekövetkező változásokhoz. Azonban ha valamilyen hirtelen változás következik be a külső tényezőkben, akkor az átmeneti, ritkább esetben tartós alvásproblémát okozhat. Ezek a külső hatások a téli időszámítás kezdetén nem okoznak különösebb problémát, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet.