Tények és tévhitek az élettársi közös vagyonról
A közös vagyon megosztásának kérdése még házastársak között is könnyen gyújtóponttá válhat, különösen igaz ez élettársi kapcsolatokra. Ahhoz, hogy magabiztosan el tudjon igazodni a jogszabályok és az Önben felmerülő fontos kérdések között, kapaszkodóként kínálunk néhány hasznos tippet cikkünkben. Engedje meg, hogy eloszlassuk az élettársi közös vagyonról lebegő tévhiteket, amelyek csak akadályozzák Önt a tisztánlátásban és a józan döntések meghozatalában. Tartson velünk, és tudjon meg többet az élettársi közös vagyon megosztásáról!
Van közös vagyona az élettársaknak?
Az élettársi kapcsolat létrejöttének egyik feltétele, hogy a felek között gazdasági közösség álljon fenn. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős vagyoni tevékenységekben együtt tudnak működni, illetve a befolyó jövedelmeket közös célra fordítják. A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az élettársak önálló vagyonszerzőknek minősülnek. Ez azt is jelenti, hogy élettársi kapcsolatban az egyik fél nem felelős a másik fél tartozásaiért. Az élettársak közötti gazdasági közösség fennállását nem könnyű bizonyítani, ugyanakkor a vagyonmegosztás szempontjából jelentős kérdés. Ideális esetben rendelkezésre állnak okiratok, számlakivonatok, amelyek segítenek megállapítani a felek vagyonszerzésben való közrehatását. Emellett tanúk segítségével is bizonyítható a felek vagyoni tevékenysége, a háztartáshoz való anyagi hozzájárulásuk. A volt élettársak közötti vagyonmegosztás szempontjából az élettársi vagyonjogi szerződés segíti leginkább a vagyoni viszonyok konfliktusmentes rendezését. A szerződésben az élettársak a házastársak között is érvényesülő vagyonjogi rendelkezéseket tehetnek. Akár a vagyonszerzésben történő közrehatást kell bizonyítani, akár élettársi vagyonjogi szerződést kötnek a felek, tapasztalt és határozott ügyvédre van szüksége, aki tájékoztatja minden olyan részletről, amely az Ön érdekeit szolgálja.
Hogyan működik a vagyonmegosztás volt élettársak között?
Amennyiben az élettársi kapcsolat megállapítható, a vagyonmegosztás tekintetében fontos kérdések merülhetnek fel. Az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását bármelyik fél követelheti azzal a feltétellel, hogy a vagyonszaporulat tényét bizonyítani tudja. A vagyonszaporulatból olyan arányban részesednek, amennyi közrehatásuk a szerzésben bizonyítható. A vagyonszaporulathoz nem lehet hozzászámolni azt a vagyont, ami házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Ahhoz, hogy mindenre kiterjedő, pontos és részletes vagyonmérleg készülhessen, figyelembe kell venni az életközösség fennállása alatt végzett háztartási tevékenységet, gyermeknevelésbe fektetett munkát, illetve a megszerzett jövedelmeket. A vagyonszerzésben való közreműködésnek kell tekinteni azt is, ha valaki az élettársa vállalkozásában dolgozik. Az élettársak vagyoni viszonyának rendezése során csak akkor lehet biztonságban, ha gyakorlott, családjogban jártas válóperes ügyvédhez fordul. A vagyonszerzésben fennálló közrehatás megállapítása és bizonyítása felkészült, tapasztalt vagyonjogi gondolkodást igényel.
Élettársi vagyonjogi szerződés – mire megoldás?
Az élettársi vagyonjogi szerződés létrehozására azért ad lehetőséget a törvény, mert az élettársi kapcsolat megszűnésekor nem oszlik automatikusan kétfelé a vagyon. Mivel a hatályos Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy az élettársi kapcsolatokban a felek önálló vagyonszerzők, a kapcsolatba bevitt, illetve később megszerzett vagyon sorsáról érdemes előre megállapodni. Élettársi vagyonjogi szerződés hiányában a kapcsolat megszűnése esetén nem könnyű bizonyítani a felek vagyonszerzésben való közrehatását. A szerződés azonban egyértelműen meghatározza a vagyon megosztásának módját, arányát.
Az élettársi vagyonjogi szerződés akkor tekinthető érvényesnek, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos a szerződés, ha bejegyzésre kerül a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába. A nyilvántartás bejegyzett adatait az informatikai alkalmazás 100 évig őrzi, majd automatikusan és visszaállíthatatlanul törli a vagyonjogi szerződésre vonatkozó valamennyi adatot. A nyilvántartás adataiba csakis az tekinthet bele, aki igazolja az ehhez szükséges jogi érdekét és az azonosításához szükséges adatait. A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazás létrehozásának, működtetésének és fejlesztésének költségeit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara viseli. Ha a felek a vagyonjogi szerződést be szeretnék jegyeztetni az országos nyilvántartásba, 10.000 forint költségtérítést kell fizetniük.
Harmadik személyekkel szemben akkor hatályos a szerződés, – az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bevezetésén kívül – ha a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Egy kapcsolat kezdetén azonban senki sem láthatja előre, milyen partneri viszonyban tud kommunikálni a társával az életközösség megszűnésekor. Merészség, talán könnyelműség abban bízni, hogy a kapcsolat megszakadásakor higgadt fejjel, indulatmentesen sikerül majd megegyezni a vagyon megosztásáról. Ebben a felfokozott érzelmi állapotban a szerződésben előre lefektetett vagyonjogi szabályok nagyban megkönnyítik és meggyorsítják a vagyonmegosztás érzelmi tortúráját.
Előfordulhat azonban, hogy nem tudott erről a lehetőségről, vagy nem gondolta fontosnak élettársi vagyonjogi szerződés készítését. Ebben az esetben óriási szüksége van határozott fellépésű, profi válóperes ügyvéd segítségére.
Hozzászólás zárolva.