Szülés 40 felett – esélyek, kockázatok, lehetőségek

A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni.
„Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”

Milyen kockázatokkal járhat a terhesség?

40 éves kor feletti kismama esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélünk. Az életkorból adódóan amellett, hogy magasabb arányban fordul elő terhességi cukorbetegség, vagy magas vérnyomás, és a vérzéses kockázatok megnövekednek. Gyakrabban fordul elő vetélés, koraszülés, több baba születik alacsony testsúllyal, illetve a császármetszés valószínűsége háromszorosára emelkedik.
A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év után szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek, és a megmaradó petesejtek minősége sem olyan, mint addig – egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. Egy sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyek osztódási zavara általánosságban összefügg az életkorral, és több mint százféle rendellenességet okozhat.

Sikeres terhesség esetén hogyan kezelhetőek ezek?

„Jó esetben a belgyógyászati kockázatok már a fogantatás előtt, a terhesség tervezése során kiderülnek és a terhesgondozás alatt, rendszeres felügyelet mellett kordában tarthatóak. Ez azért fontos, mert egy komolyabb szénhidrát-anyagcsere probléma nemcsak terhességi diabéteszt okozhat, hanem peteérési problémákhoz, szélsőséges helyzetben pedig meddőséghez is vezethet. Azonban ha tudjuk, mivel állunk szemben, egy ilyen probléma megfelelő diétával vagy gyógyszeresen hatékonyan kezelhető. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is.”
A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten pedig magzatvíz mintavétel segítségével átfogó kép kapható a magzat kromoszóma-állományáról.
„Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is. Ilyen például a PrenaTest, mely kockázatmentesen, a magzat veszélyeztetése nélkül, anyai vérvétellel, közel 100 %-os biztonsággal képes kimutatni a Down-szindrómát és egyéb genetikai rendellenességeket.”