Testbeszéd: figyeld a lábakat az asztal alatt is!

Ott ültek tőlünk egy asztallal arrébb, és látszott rajtuk, hogy első- vagy talán másodrandisok. Fél szemmel figyeltük őket, ahogy eleinte egymáshoz hajoltak, és közben kedélyesen beszélgettek. Majd ahogy  telt az idő, mindketten hátradőltek, és már alig szóltak egymáshoz. No, ebből se lesz szerelem, gondolkodtam hangosan, ám ismerősöm, aki remekül érti a testbeszédet, orrával a pár felé bökött: „Figyeld a lábakat, az asztal alatt!” És valóban. A lábak nagyon közel kerültek egymáshoz, időnként össze is dörzsölődtek anélkül, hogy bármelyikőjük  visszahúzta volna. Amikor végül felálltak az asztaltól, a férfi átkarolta a nő derekát, aki rámosolygott, és minden szó nélkül csendben távoztak. Szemmel láthatóan kedvelték egymást, összetartoztak.

Azt mondják, hogy a láb a legőszintébb testrészünk. Amíg az arcunkkal megtanultunk hazudni is, a lábak akaratlanul árulkodnak rólunk. A lábunkban rengeteg olyan szenzoros receptor van, amelynek agyi végződése majdnem ugyanoda tehető, ahová a nemi szervekből érkező ingerek befutnak. Az emberek azért „lábazzák” meg egymást az asztal alatt (vagy a vízben és a takaró alatt), mert ettől jó érzésük lesz, és szexuálisan felizgulnak.

Talán észre sem vesszük, de ha valahányszor társas kapcsolatainkban komfortérzet lesz úrrá rajtunk, lábmozdulataink szinte visszatükrözik partnerünk alsó végtagjának reakcióit. Akivel jól érezzük magunkat, azzal biztos, hogy keresztbe tett lábakkal, kényelmesen beszélgetünk. Ebben a bizalmi, ám labilis helyzetben eszünkbe sem jut, hogy mindenre felkészülve páros lábbal vagy terpeszállásban kell védekeznünk.

Udvarlás közben is magasba szökik komfortérzetünk. A gravitációnak fittyet hányva ilyenkor a föld felett járunk, valósággal repülünk.Amikor a szerelmünkre várakozunk, szinte örömtáncot lejtünk, ringatózunk a talpunkon, és szökdécselve járunk fel, s alá. Ha egy kedvelt személlyel telefonálunk, vagy éppen jó híreket hallunk, önkéntelenül elemelkedünk a földtől, és hol a lábujjainkon, hol meg a sarkunkon hintázunk. A láb, ahogyan egy kellemes dallamra, ugyanúgy a pozitív töltésű szavakra is azonnal akcióba kezd. Ahogy az asztal alatt is, amikor apró érintésekkel, simogatásokkal közeledünk partnerünk felé.

Egy nő, ha udvarolnak neki, hajlamos a cipőjével játszadozni, vagy a sarkát kidugni belőle. Ez a jele annak, hogy kényelmesen, fesztelenül érzi magát a férfi jelenlétében. A cipőjáték és a szép női lábak mozgásba hozása, finom lengetése figyelemfelkeltés a hím számára .

Ha a férfi azt veszi észre, hogy közeledése és beszélgetésük közben a nő visszabújik a cipőjébe, becsatolja, lábait elfordítja, és ráadásul még a táskáját is magához öleli, akkor a dolog veszve van. Ezek már a bezárkózás, a bizalmatlanság, a kellemetlen érzések jelei.

Ilyenkor jobb, ha a partner más lábak után néz.